Városfejlesztés közösségi finanszírozásban?

Mi köze van a közösségi finanszírozásnak (crowdfunding) a városfejlesztéshez? Milyen szerepet játszhat a közösségi finanszírozás a városok támogatásszükségletében? Ezek a kérdések is felmerültek az URBACT ESIMeC II hálózat egyik kurzusán, amely az innovatív finanszírozás különböző modelljeit vizsgálta. Ilyenek többek között a társadalmi befektetési kötvények, a public-private-partnerships és – e cikk fókusza – a közösségi finanszírozás.

Mért kezdtek az URBACT városok alternatív finanszírozási megoldásokat keresni?

Az ESIMeC hálózat városai, mint sok más város, azzal a problémával szembesültek, hogy a helyi akciótervek megvalósulásának legnagyobb kihívása a partnerek által kitalált fejlesztések pénzügyi hátterének biztosítása. A helyi akciótervek elkészültének időzítése ilyen szempontból különösen szerencsétlen volt, hiszen a 2007-13-as támogatási időszak éppen lejárt, a 2014-20-as pedig még nem indult el. Egyes városok abban bíztak, hogy előbb-utóbb a megnyíló támogatási források lehetőséget adnak a program megvalósítására. Mások azon az állásponton vannak, hogy ezek a források a legjobb esetben is csak a megoldás egy részét jelenthetik, ezért tanulmányozni kezdték a ma még részben új, kifejlesztés és kipróbálás alatt álló financiális eszközöket. Ennek a megközelítésmódnak a jogosságát húzza alá a közpénzekkel való takarékoskodás egyre nagyobb, és a közeljövőben feltehetőleg még növekvő szükséglete. A fogyatkozó közpénzek mellett többet kell tudnunk kihozni kevesebből, de azt is érdemes megfontolni, hogy a folyamatosan érkező támogatási források függővé tesznek minket, míg az innovatív pénzügyi eszközök használatával a tapasztalatok szerint nagyobb és fenntarthatóbb hatást érhetünk el.

Ide kapcsolódik, hogy az éppen elérhető források felhasználására berendezkedő városok könnyen tévesztik szem elől hosszú távú stratégiáikat, URBACT helyi akcióterveiket. A városok nyilván nem fogják tudni teljes mértékben felcserélni az EU-s forrásokat más pénzügyi eszközökre, inkább arról van szó, hogy másként nézik, másként tervezik a programjaik finanszírozását, így a hagyományos pályázatos támogatásokat ki tudják egészíteni, azokhoz értéktöbbletet tudnak rendelni.

„A társadalmi-gazdasági hatásokat vizsgálva érdekes volt megfigyelni, hogy az alternatív pénzügyi eszközöket használó szervezetek általában jobban teljesítettek a forrásteremtést követően, vagyis többségük növekvő foglalkoztatást, önkéntes munkát, profitot tudott felmutatni.” (forrás)

Mi is akkor az a közösségi finanszírozás?

A közösségi finanszírozás (angolul: crowdfunding) olyan forrásteremtést jelent, ahol nagyszámú ember adja össze a szükséges pénzügyi hátteret egy adott projekthez vagy fejlesztéshez, általában az internet segítségével. A közösségi finanszírozásnak három alaptípusát különböztethetjük meg:

• befektetési alapú finanszírozás – egyfajta részvény kibocsátása és eladása nagyszámú befektetőnek;
• kölcsön alapú közösségi finanszírozás – a szükséges pénzügyi forrásokat nem egy banktól, hanem online eszközökkel nagyszámú magánembertől veszi kölcsön a fejlesztő;
• jutalom/ellenszolgáltatás alapú közösségi finanszírozás – az emberek egy specifikus projekt megvalósulása érdekében adakoznak, amiért – a projekt sikere esetén – cserébe később valamiféle (nem pénzügyi) szolgáltatást vagy terméket kapnak.

A forrásteremtés mellett ennek a megközelítésnek a járulékos haszna, hogy egyrészt általa leteszteljük a finanszírozandó tervet, ötletet, hogy azt vajon nagyobb számú ember megvalósítandónak ítéli-e, másrészt jó esetben a finanszírozásban résztvevő „tömegek” belelkesednek az ötlet által, és a pénzügyi támogatáson kívül más módon is elkötelezetté válnak a fejlesztésekben.

…és mire jó ez a városoknak?

Ha végiggondoljuk a válaszokat, talán megint három területet tudunk megjelölni, amely lehetőséget (és tennivalót) jelenhet a városok számára.

Először is a közösségi finanszírozás valamelyest oldja a startupok és a kezdő vállalkozások jelenlegi legnagyobb problémáját, a forráshoz jutás nehézségét, és ezáltal hozzá tud járulni a városi gazdaság versenyképesebbé válásához, munkahelyek létrejöttéhez. Hagyományosan egy üzleti vállalkozás vagy projekt finanszírozása egy szűk befektetői kör jelentős anyagi hozzájárulását jelenti. A közösségi finanszírozás forradalmasította ezt a megközelítést, kihasználva a közösség erejét és az internetben rejlő kommunikációs lehetőségeket, lehetővé téve KKV-k és egyéb vállalkozók számára, hogy üzleti vagy akár művészeti projektjeikhez, ötleteikhez anyagi hátteret teremtsenek.

Jó példa London Westminster várásrészében a 'Raise Impact’ nevű kezdeményezés, amely 2015 tavaszán indult azzal a céllal, hogy a helyi vállalkozásokat megismertessék a közösségi finanszírozás modelljével és életciklusával, az ajánlattétel fő elemeivel, a kivitelezéssel és az utókövető kampány részleteivel. Az érdeklődő és erre készen álló vállalkozások ezután személyes tanácsadásban részesültek a témában járatos szakértőktől.

Másodszor, a közösségi finanszírozás elősegítheti, hogy egy közösség összefogjon egy ügyért, a lakhelyével, életminőségével kapcsolatos fejlesztésekért. Ezt a típust szokták civil (közösségi) finanszírozásnak is nevezni.

Rotterdamban épült meg a Luchtsingel complex nevű 390 méter hosszú fahíd (néhány kapcsolódó egyéb létesítménnyel, például egy háztetőre telepített zöldségeskerttel), amely egy leromlott városrészt köt össze a forgalmas belvárosi területtel. A közösségi finanszírozás keretében a létesítmény leendő használói és támogatói „megvehették” a híd egy darabját, vagy akár csak egy deszkáját. Az adományozó szimbolikusan meg is jelölhetett egy konkrét deszkát, belevésetve nevét, vagy akár egy, a közösségnek szóló üzenetet.

Amint a példából is kitűnik, a közösségi finanszírozás helyi szinten lehetővé teszi, hogy az emberek olyan létesítményeket vagy fejlesztéseket valósítsanak meg a köz- vagy zöldterületeken, amelyekre szükségük van, amelyeket használnának, és amelyek másképpen valószínűleg nem jönnének létre. Egyre gyakoribb, hogy a civil finanszírozás eszközével közösségi eseményeket hoznak létre hasonló módon, legyenek azok kulturális, oktatási vagy csak egyszerűen szórakoztató programok.

A civil finanszírozás arra is jó eszköz, hogy az alulról induló kezdeményezéseket az önkormányzat számára is láthatóvá, támogathatóvá teszi, hiszen a városi kontextusban az önkormányzat bevonása, engedélye nélkül nem valósulhatnak meg fejlesztések. A helyi hatóság ezeket a kezdeményezéseket felkarolhatja, segítheti más támogatási eszközökkel, vagy más fejlesztésekkel ezekhez kapcsolódhat.

Harmadik lehetőségként említhetjük, hogy egyes városok – felismerve az innovatív finanszírozási eszközök fontosságát – települési (vagy más földrajzi) szinten közösségi finanszírozási platformokat hozhatnak létre, amelyek összekötik a városi szereplőket; a kezdeményezőket, ötletgazdákat azokkal, akik kezében finanszírozási, támogatási lehetőségek vagy eszközök vannak.

A MakeMCR nevű platformot Manchesterben hozták létre ebből a célból. A honlap lehetőséget ad arra, hogy mindazok, akiknek jó ötleteik vannak a város fejlesztésére, ezeket megoszthassák, és ötletük megvalósításához támogatókat találjanak.

Arra is van lehetőség, hogy a különböző pénzügyi eszközöket kombináljuk. A közösségi finanszírozás összeköthető önkormányzati kötvények vagy közösségi részvények kibocsátásával például nagyobb szabású közösségi infrastrukturális fejlesztések megvalósításához. A szintén egyre népszerűbb részvételi költségvetés (amelynek keretében a város költségvetésének néhány százalékáról a közösség dönthet) is társítható a közösségi finanszírozással.

Mit jelent mindez az Ön városa számára?

Néhányan vitatják a közösségi finanszírozás újszerűségét, hiszen korábban is előfordult, hogy a közösség tagjai adták össze mondjuk a templom tetejének kijavításához szükséges összeget. Mások azon az állásponton vannak, hogy veszélyes a települési fejlesztéseket közösségi finanszírozási alapokra helyezni, hiszen az önkormányzatok esetleg elkezdenek kibújni a fejlesztési feladatok alól. Előbb-utóbb végül az utak kátyúzása is közösségi feladat lesz? Természeténél fogva a közösségi finanszírozásnak nyilvánvalóan az az előnye, hogy a közösség tagjainak lehetőséget ad a város formálására, ötleteik, javaslataik megfogalmazására és megvalósítására, és ezáltal olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek a hagyományos önkormányzati keretek között nem jöttek volna létre.

Az egyértelmű, hogy a válság utáni években a városok különösképpen rá vannak szorulva új finanszírozási módok kipróbálására, bevezetésére, legyen szó munkahelyteremtésről, gazdaságélénkítésről, közösségfejlesztésről, a civil szféra erősítéséről, vagy akár nagyobb infrastrukturális projektekről. Úgy néz ki, hogy a közösségi finanszírozásnak legalábbis meg van a helye ebben az új megközelítésben – egyes esetekben akár együtt használva más támogatási formákkal. A források kombinációjára jó példája, amikor a város a strukturális alapokból származó támogatási pénzeket arra használja, hogy platformot és egyfajta támogató környezetet hozzon létre a közösségi finanszírozás beindításához, vagy olyan vállalkozásfejlesztési programot hoz létre, amelyben helye lehet a közösségi finanszírozásnak is.

Végül, ahogy már említettük, a közösségi finanszírozásnak szerepe lehet az URBACT városokban megfogalmazott programok, helyi cselekvési tervek egyes elemeinek megvalósításában is. A példákból is látható, hogy a közösségi finanszírozással olyan eszközt kapunk, amely nem csak fejlesztési forrásokat teremt, de növeli az állampolgári elkötelezettség és aktivitás szintjét, képessé teszi a közösséget a változásra, és párbeszédet, együttműködést generál a város szereplői között. Mindezzel jól illeszkedik az URBACT program egyéb törekvései, céljai közé.

Ábrák: Freepik.com, Impact Hub Westminster, luchtsingel.org

Eredeti cikk: http://urbact.eu/crowdfunding-city-futures