Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

„Mi, emberek” – Városok, digitális eszközök és a demokrácia újrafelfedezése

A nyilvánvalót állítom, ha azt mondom, hogy a nyugati demokrácia gondban van. Az új elnökválasztás egyre inkább hasonlít a South Park egyik klasszikus epizódjához. Közben Európában mind gyakrabban tartanak népszavazást és ezzel párhuzamosan csökken a szavazásban való részvétel, és ez tükrözi a parlamentáris rendszerünk iránti növekvő gyanakvást.

„Migráns válság” – törekvés a kohézióra országos és helyi szinten

Hogyan segíthet a szociális innováció a mai Európában, ahol fogadják az Afrikából és a Közel-keletről, a háború és a szegénység elől érkező menekülőket? Hogyan kezeli a szociális innováció az ismeretlentől való félelmet a közép- és kelet-európai országokban, ahol nem a menekülthullám, hanem és félelem hulláma a fő probléma? Milyen szociális innováció kell ahhoz, hogy ne hagyják el a fiatalok Európát és a szabadságot, mert azt hiszik, hogy több társadalmi mozgástér jut nekik Szíriában vagy Irakban, ahol az ISIS oldalán harcolhatnak, és vissza is jönnek Európába, hogy pusztítsák az embereket, családokat és a multikulturális együttélést?

URBACT Akciótervezési Hálózatok – 2. fázis indulása!

20 akciótervezési hálózat jelentkezését fogadta el a Monitoring Bizottság. Az összesen 216 partner többsége város, de van közöttük néhány egyetem és más önkormányzati intézmény. Különféle témákon dolgoznak, mint a migránsok városba fogadása, vagy a városközponti üzletek, a városi mezőgazdaság és a fenntartható közlekedés. 

Migráns válság – mi újat tanulhatnak a városok a szolgáltatás-tervezésről?

Sok szó esett már arról, hogy a migránsok érkezésének új hulláma mekkora terhet jelent a közszolgáltatásban. Kevesebb szó esik arról, hogy a városok hogyan küzdenek meg ezzel – pedig ez a teher főleg rájuk hárul. És még kevesebb szól arról, hogy mit tanulhatunk mindebből a közszolgáltatás jövője szempontjából.

Migrációs válság: mire kötelezi Európát és a Városi Agendát?

Az európai Város Agenda most a második világháború utáni legnagyobb migrációs hullámmal és ennek a városokra való hatásával foglalkozik. Hogyan alakíthatjuk a kihívásra adandó válaszunkat a politikai és humanitárius feszültségek labirintusában?

Basque 2016: hogyan tovább fenntartható európai városok?

Április utolsó hetében vettem részt 800 városi és térségi vezetővel, urbanista szakemberekkel, kutatókkal és aktivistákkal együtt a Fenntartható városok 8. európai konferenciáján. Bilbaóban volt a konferencia, egy hajógyárból átalakított nagyszerű modern konferenciaközpontban – az egész program az átalakulásról szólt. Hogyan változtak városaink az utóbbi évtizedekben? Hogyan alakulnak a fejlesztéspolitikák Európában és világszerte? Mit jelent európainak, városi vezetőnek, fenntarthatósági aktivistának lenni gyorsan változó világunkban? Végül a nagy kérdés, ami minden ilyen rendezvény végén mindig felmerül: hogyan tovább?

Az állampolgár mint polgármester. Közösségi részvétel a társadalmi innováció folyamatában

Március 16-án Nantes-ban Eurocities Társadalmi Fórumot (Eurocities Social Forum) tartottak. A tárgy: állampolgári részvétel a társadalmi innováció folyamatában. A városok ma élenjárnak Európában a társadalmi innováció sokféle területén, az egészségügytől a migránsok integrációig. A konferencia üzenete az volt, hogy ha a városvezetés valóban be kívánja vonni az állampolgárokat a döntésekbe, akkor saját magát is meg kell változtatnia.

Sérült (sértő) áruk? A fenntartható városi teherforgalom ügye

„A város az áruk és információ cseréjének helye, ami gazdaságunk és életformánk alapja. A jó városműködéshez optimalizálni kell az áruk és információ cseréjét, miközben a város vonzó lakó- és munkahely marad.” 

A Városfejlesztési Hálózat értékelése: gazdasági kihívások Reggio Emilia példáján

Az EU Városi Agendájának egyik fő célkitűzése a tudás- és tapasztalatcsere előmozdítása. Az URBACT és az új Városfejlesztési Hálózat (Urban Development Nework, UDN) fontos szerepet tölt be a városok tájékoztatásában és ösztönzésében a már ismert fejlesztéspolitikai megoldások alkalmazásának vonatkozásában. Ez év januárjában szakmai véleményező műhelymunkára került sor azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a városoknak Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájuk kialakításában az ERFA 7. cikkely szellemében.

Új segédletek a pályázáshoz!

Pályázik a megvalósítási projekt felhívásra? Partnereket keres? Összefoglalóan közreadjuk azokat az eszközöket, útmutatókat, amelyek elérhetők.

Oldalak