Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Van okunk az örömre? Mire tanított a 2016. év?

Sokunk számára az európai kommunizmus összeomlása volt életünk legfontosabb pillanata. A Keleti Blokk összeomlása és ezek után a Szovjetunió bukása Európa újraegyesítéséhez vezetett. Akkor úgy tűnt, hogy mindez katalizátor afelé, hogy a liberális demokrácia elkerülhetetlenül elterjedjen az egész kontinensen. A történész Francis Fukuyamát ez a gondolat kerítette hatalmába, amikor „A történelem vége” című könyvét írta.

Az egyszerű a legokosabb: a menekültválság tanulságai

„A menekültek nem egyszerűen különböző országokba, hanem városokba jönnek” írja B. McKenzy, a Brookings Institute kutatója. Akár egyetértünk ezzel a jó fordulattal, akár nem, kétség sem fér ahhoz, hogy a városi adminisztráció és a városi polgárok azok, akik elsősorban a beáramló menekültekkel találkoznak.

Urban Innovative Actions: megnyílt a 2. pályázati felhívás városok számára

2016. december 16-án megnyílt és 2017. április 14-ig nyitva áll az Urban Innovative Actions (UIA) program második felhívása.

Mit tehetnek a városaink, hogy megőrizzék a széndioxid csökkentés lendületét, miközben a Fehér Házban tagadják az éghajlatváltozást

Ahogy megpróbáltuk feldolgozni az Atlanti Óceán túloldaláról érkező híreket, hogy egy éghajlatváltozást tagadó személyt küldtek a Fehér Házba, valaki azt kérdezte, hogy mit jelent ez a mi munkánk szempontjából? Trump valóban visszavonhatja azokat a döntéseket, amelyeket elődje és a párizsi egyezményekhez fűződő széleskörű elkötelezett csoportok tettek alig egy évvel ezelőtt? Ha igen, akkor hogy tudják a városok segíteni az energetikai átmenetet a kulcsszerepű országok támogatása nélkül? 

Facilitáció és részvételi tervezés minitréning - összefoglaló

2016. december 15-én a Lechner Tudásközpont tárgyalójában megtartottuk a hazai URBACT városok partnertalálkozóját. A jelenleg futó projektek ismertetése után a közösségi tervezés gyakorlatát segítendő a résztvevők egy facilitációs minitréningen, vagyis egy rövid képzésen, közös gondolkodáson vettek részt. 

Körkörös gazdaság – újabb divatszó vagy a városok jövője?

A csökkenő erőforrások és a növekvő feladatok idején sok városban és térségben érthető módon vitatják ennek a divatszónak látszó kifejezésnek az értelmét. A cirkuláris, vagy magyarul körkörös gazdaság felé való átmenet azonban szükséges is és lehetséges is, és hosszú távú gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket hordoz.

Kiruházás: Miért vonják ki tőkéjüket a városok Európa-szerte a fosszilis tüzelőanyagban érdekelt vállalatokból?

„Nagyon sokat dolgozunk azért, hogy mi legyünk a világ első CO2 semleges fővárosa 2025-re. Nagyon helytelen lenne ezért, ha a város még mindig olaj, szén és gáz érdekeltségű vállalatokba ruházna be. Ezen változtatnunk kell.” Ezt mondta Frank Jensen, Koppenhága polgármestere, amikor kijelentette, hogy a dán főváros önkormányzata kivonja a tőkéjét a fosszilis tüzelőanyagban érdekelt vállalatokból. Tőkekivonásnak, „kiruházásnak” (angolul: divestment) nevezik ezt a beruházással ellentétes tevékenységet. Ezzel a módszerrel lényegében feketelistára tesznek olyan ágazatokat, mint a dohányipar, vagy – mint ebben az esetben – a fosszilis tüzelőanyagban érdekelt vállalatokat.

A kulturális házfoglalástól a közjóig – A ljubljanai Rog gyár esete

Az ipari (és általában a nem lakás célú) épületek 100-150 éves történetük során számos problémával szembesülnek. Nemcsak a technológia változik, hanem sokszor egész iparágak avulnak el, és a gyárak bezárnak. Van egy területi szempont is: a valaha a település szélén megépült gyár néhány évtizeddel később a fejlődő város közepén találja magát, ahol a telekérték jóval magasabb, mint amekkora az ipari terület értéke.

URBACT Infónap a Jó gyakorlat pályázati felhívás kapcsán

Az év végi hajrában, 2016. december 16-án a Lechner Tudásközpont mint URBACT Tájékoztatási Pont megtartotta az URBACT Jó gyakorlat felhíváshoz kapcsolódó infónapot. A felhívás részletes ismertetése és a már futó hazai projektek bemutatása után a résztvevők alapos betekintést kaptak az integrált városfejlesztés európai trendjeibe, aktuális szakmai diskurzusaiba is.

A megvalósítás kihívásai

„A legjobb módszer ahhoz, hogy ne veszítsd el a reményt: kelj fel és csinálj valamit!” Minden európai város képviselője egyetértene Obama elnök szavaival, ugyanakkor tanúsítaná, hogy a cselekvés – és a megvalósítás – számos nehézséget vet fel, ami néha csüggesztő. Hogyan lehet megoldani, hogy ne legyen késés a stratégia megvalósítása során? Hogy lehet kezelni a túlzott elvárásokat és a potenciális konfliktusokat? Hogy lehet a költségvetés tervezett keretei között maradni a stratégia megvalósítása során?  Ilyen kérdések merültek fel az újonnan induló URBACT megvalósítási városhálózatok munkája kezdetén.

Oldalak