Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Az állampolgár mint polgármester. Közösségi részvétel a társadalmi innováció folyamatában

Március 16-án Nantes-ban Eurocities Társadalmi Fórumot (Eurocities Social Forum) tartottak. A tárgy: állampolgári részvétel a társadalmi innováció folyamatában. A városok ma élenjárnak Európában a társadalmi innováció sokféle területén, az egészségügytől a migránsok integrációig. A konferencia üzenete az volt, hogy ha a városvezetés valóban be kívánja vonni az állampolgárokat a döntésekbe, akkor saját magát is meg kell változtatnia.

Sérült (sértő) áruk? A fenntartható városi teherforgalom ügye

„A város az áruk és információ cseréjének helye, ami gazdaságunk és életformánk alapja. A jó városműködéshez optimalizálni kell az áruk és információ cseréjét, miközben a város vonzó lakó- és munkahely marad.” 

A Városfejlesztési Hálózat értékelése: gazdasági kihívások Reggio Emilia példáján

Az EU Városi Agendájának egyik fő célkitűzése a tudás- és tapasztalatcsere előmozdítása. Az URBACT és az új Városfejlesztési Hálózat (Urban Development Nework, UDN) fontos szerepet tölt be a városok tájékoztatásában és ösztönzésében a már ismert fejlesztéspolitikai megoldások alkalmazásának vonatkozásában. Ez év januárjában szakmai véleményező műhelymunkára került sor azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a városoknak Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájuk kialakításában az ERFA 7. cikkely szellemében.

Új segédletek a pályázáshoz!

Pályázik a megvalósítási projekt felhívásra? Partnereket keres? Összefoglalóan közreadjuk azokat az eszközöket, útmutatókat, amelyek elérhetők.

Az Európai Unió Városi Agendája: a „megfizethető lakás” kihívásai Európában

A Guardiann 2014-ben a következő címmel közölt cikket: „A megfizethető lakás nem azt jelenti, amit gondolnál”. A cikk bemutatja, hogy mik a „megfizethető lakás” korlátai Londonban, ahol a lakáshelyzet a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenség egyik legaggasztóbb és legijesztőbb problémája. A szembetűnő és provokatív cím gondolkodásra hív azzal kapcsolatban, hogy a „megfizethető laskás” nem ugyanazt jelenti mindenkinek. Mi fizethető meg, mik a kritériumai, kinek mit jelent, milyen trükkök rejtőznek a népszerű fejlesztéspolitikai kifejezés mögött.

20 akciótervezési hálózat folytathatja a munkát a 2. fázisban

Az URBACT III Monitoring Bizottság az első fázisban elindult 21 akciótervezési hálózat közül 20-at engedett továbblépni a 2. fázisba, amelyben a pályázók továbbfejlesztik az eredeti projektötleteiket és kiterjesztik az akciótervezési hálózatok partnerségét.

Partnerkeresés az URBACT világán kívül

Bár a csatlakozni kívánó városok számára továbbra is az URBACT Partnerkereső Oldal a legfőbb lehetőség, számos olyan városszövetség, városhálózat működik Európában, amelyek adott témában segítséget jelenthetnek a megfelelő várospartnerek megtalálásához.

Tervezéstől a megvalósításig. Az URBACT pályázati felhívása, partnerkereső oldal elérhető

Az URBACT 2002 óta sajátos módszert alkalmaz az európai városok segítésére integrált és fenntartható akcióterveik kidolgozásában. Nemzetközi együttműködéssel, s szakmai támogatás mellett vesznek részt az integrált városi stratégiáik továbbfejlesztésére irányuló URBACT programban.

Mi köze ehhez a művészetnek? 4 ok, amiért a fenntartható városokban szükség van művészekre és kulturális intézményekre

Az egész két évvel ezelőtt történt egy napos vasárnap délelőtt. Több mint 65 ezer ember állt a Bristol Park Street mentén és nézte, ahogy a szerencsés 360 kiválasztott először megy le a 90 méteres csúszdán. Luke Jerram brit művész installációját tömeges finanszírozási kampány támogatta és azonnal média siker lett, 500 millió embert ért el világszerte. Fontosabb talán, hogy Bristol lakói játszótérként használhatták a várost, és ezzel Jerram feltette a kérdést a város jogairól, a köztér értékéről, a városközpont funkciójáról.

Harc a talentumért a városokban

„A harc a talentumért” (tehetségért, jó képességért)  1997-ben jelent meg először az úttörő McKinsey tanulmányban (Steven Hankin,  McKinsey  és  Társa tanácsadó cég) amely szerint a fokozódó gazdasági verseny közepette a tehetséges dolgozók alkalmazása és megtartása stratégiai vállalati kihívás és a hatékonyság döntő mozgatója.  A tanulmány olyan gondolkodásmódot javasolt, amelyben hangsúlyt kap a tehetség fontossága a szervezetek sikeres működésében és annak felismerése, hogy a tehetség megléte minden szinten versenyelőnyt jelent.

Oldalak