Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Akciótervezési felhívás – a legfontosabb információk

Az új, akciótervezési hálózatok alakításáról szóló felhívással kapcsolatban az URBACT program Titkársága egy prezentációban mutatja be a legfontosabb tudnivalókat. A 2019. február 5-i infónapon ezt ismertettük, de röviden itt is közreadjuk. Emellett természetesen érdemes tanulmányozni a programban való részvétel hivatalos dokumentumait, a Feladatmeghatározást (ToR) és az Útmutatót.

Infónapot tartottunk az utolsó akciótervezési felhívás kapcsán

Még lehet új ötlettel jelentkezni, vagy csatlakozni azokhoz a most alakuló URBACT akciótervezési városhálózatokhoz, amelyek közül a program 23-at fog támogatni. A pályázati felhívás részleteiről, az URBACT-ben való részvétel kínálta lehetőségekről tartott információs napot a Lechner Tudásközpont 2019. február 5-én a Kortárs Építészeti Központban.

Új várostervezési megközelítés – hosszú távon meghatározó innováció vagy csak átmeneti illúzió…? [1. rész]

Tosics Iván URBACT programszakértő, a budapesti Városkutatás Kft. ügyvezetője felteszi a kérdést, vajon az új, innovatív várostervezési megközelítések ki fogják-e állni az idő próbáját?

Gender Equal Cities: inspiráció Bécsből

Bécs sok mindenről híres: a klasszikus zenéről, a szecesszióról vagy a jó süteményekről. Kevésbé ismert tény, hogy világszerte elismert a nemek közti egyenlőség érdekében tett városfejlesztési lépésekről. A városnak 25 év tapasztalata van az ún. „gender mainstreming” területén, vagyis abban, hogy minden kérdést megvizsgáljanak a két nem eltérő szempontjai alapján is. A Gender Iroda 1992-ben nyílt, azóta az önkormányzat valóságos hálózatot alakított ki gender-témákban járatos szakértőkből és tanácsadókból. Hol máshol tartottuk volna az ilyen témájú URBACT találkozót, mint Bécsben. 

URBACT INFÓNAP: 2014-2020 utolsó pályázati felhívása

Az URBACT Európai Városfejlesztési Program nemzeti tájékoztatási pontja 2019. február 5-én információs napot tart a 2014-2020-as időszak utolsó pályázati felhívásáról, amelynek célja akciótervezési városhálózatok létrehozása.
 

Mit kezdünk a város átmeneti zónáival?

Maarten van Tuijl megvizsgálja a „sub>urban, re-inventing the fringe" hálózat 9 városában tapasztaltakat, újragondolva a városok átmeneti („fringe”) zónáinak helyzetét. Mit tanulhatunk e városok példáján, milyen javaslatokat tehetünk más városok számára? – teszi fel a kérdést.

Az URBACT utolsó felhívása akciótervezési projektekre

Szálljon be Európa legsikeresebb városi tapasztalatcsere-programjába! Válasszon európai partnervárosokat, helyi szövetségeseket és próbáljon ki új megoldásokat!

URBACT: lehetőség a tanulásra és változásra

2002 óta mintegy 1000 európai város került kapcsolatba az URBACT programmal és tapasztalta meg a nemzetközi kooperációban, a jó gyakorlatok és tapasztalatok átadásában, a helyi szereplőkkel való együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az URBACT egy új akciótervezési felhívással folytatja az európai városi tapasztalatcsere támogatását 2019-ben is.

Hogyan válik a mobilitás kérdése városfejlesztési törekvéseink integrált részévé

Az idei URBACT városfesztivál megkezdése előtt Lisszabonban a Praça do Comércio téren ültem a parton, élvezve a hangulatot, az embereket, a hajókat. Később felfedeztem a Largo Corpo Santo és a Porta do Mar közti gyönyörű területet, néhány perc sétára a Praça do Comércio-tól. Nagyon meglepődtem, amikor a fesztivál során megtudtam, hogy pár évvel ezelőtt ezek a lisszaboni városi terek egészen máshogy néztek ki. Ahol most emberek találkoznak, érzik jól magukat, ott autók parkoltak - messze nem teremtve ilyen bájos hangulatot! Szóval, mi történt az évek során? - kérdezi Claus Kollinger

Adatokon és részvételi tervezésen alapuló parkolási szabályzat – Idrija esete

A városok mindenhol arra törekszenek, hogy csökkentsék a gépjárműforgalmat és elősegítsék a fenntartható mobilitást. Nem csak a levegő minőségének a javítása a cél, hanem több teret is kell biztosítani az emberek számára, hogy élvezni tudják a várost a szabad ég alatt, és hogy a köztereken élhessék társadalmi életüket.

Oldalak