Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Út a közösségi közszolgáltatások felé – a CHANGE! projekt angol esettanulmánya

A CHANGE! (VÁLTOZÁST!) projekt 9 partnervárosának célja a közösségi (főleg szociális) ellátás részvételi tervezése úgy, hogy a szolgáltatás mind nagyobb része történjen együttműködés keretében, a helyi közösség tényleges részvételével, a lakosok és a szociális szolgáltatók közötti kapcsolatok erősítése révén.

Közbeszerzéssel is lehet társadalmi előnyöket biztosítani

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a közbeszerzési folyamat során nem lehet szó innovációról, különösen a közbeszerzés társadalmi, gazdasági és környezeti előnyeinek kritériumai kapcsán, hiszen ez ellentmondana az Európai Közbeszerzési Irányelveknek és a versenyre vonatkozó követelményeknek. Ez a téves feltételezés az oka, hogy Európában sokáig nem is merült fel a közbeszerzési feltételek megújítása, és általában egyedül a közbeszerzés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás áll a figyelem előterében.

Kreatív terek, kreatív emberek – interjú a Creative Spirits városhálózat képviselőivel

Az URBACT program új, megvalósítási projektekre vonatkozó felhívására Magyarországról két önkormányzat jelentkezett: Nagykálló és Újbuda. Újbuda vezető partnerként vállalta fel a Creative Spirits elnevezésű megvalósítási hálózatot. Az ehhez csatlakozó városok feladata meglévő integrált stratégiájuk vagy akciótervük megvalósítása a kreatív és kulturális iparágakra, kreatív terekre, cégekre fókuszálva.

Szervezetfejlesztés az okos városban - SmartImpact projekttalálkozó Miskolcon

Miskolc adott helyszínt a Manchester város által vezetett SmartImpact projekt harmadik találkozójának, amely részint a vállalt projekttevékenységek megvalósulását – a tapasztalatcserét és az integrált akciótervek elkészülését – segítette, részint pedig a szervezetfejlesztés témában mélyítette a résztvevők ismereteit. A Lechner Tudásközpont részéről mind az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont, mind az Okos város részleg munkatársai aktívan részt vettek a rendezvény tevékenységeiben.

Milyen hatással lesz Donald Trump elnöksége az amerikai városokra?

A Demokraták még mindig optimisták a városok jövőjével kapcsolatban, de a pénzügyi realitások hamarosan kiderülnek. A nagyvárosok lakói inkább szavaznak a Demokrata pártra, mint a kisvárosoké vagy a vidéki településeké. Tosics Iván írta november 15-i cikkében, hogy általában a kisebb városok támogatják Trumpot. Trump figyelemre méltó győzelme az elektori kollégiumban december 19-én megerősítette a Kelet és Nyugat nagyvárosi agglomerációin kívüli szavazók döntését.

Város és agrárium

„Közösségi kertészkedés a városban”címmel tartott szakmai napot a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztálya 2017. január 24-én. A találkozó egyben a készülő Városi agrárstratégia nevet viselő szakpolitikai program társadalmasításának első állomása is. A szakmai nap előadóinak sorában Majorné Vén Mariann az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont részéről bemutatta azokat az URBACT projekteket, amelyek az agrárium és a városfejlesztés kapcsolatát vizsgálják, ide kapcsolódó fejlesztéseket valósítanak meg.

Van okunk az örömre? Mire tanított a 2016. év?

Sokunk számára az európai kommunizmus összeomlása volt életünk legfontosabb pillanata. A Keleti Blokk összeomlása és ezek után a Szovjetunió bukása Európa újraegyesítéséhez vezetett. Akkor úgy tűnt, hogy mindez katalizátor afelé, hogy a liberális demokrácia elkerülhetetlenül elterjedjen az egész kontinensen. A történész Francis Fukuyamát ez a gondolat kerítette hatalmába, amikor „A történelem vége” című könyvét írta.

Az egyszerű a legokosabb: a menekültválság tanulságai

„A menekültek nem egyszerűen különböző országokba, hanem városokba jönnek” írja B. McKenzy, a Brookings Institute kutatója. Akár egyetértünk ezzel a jó fordulattal, akár nem, kétség sem fér ahhoz, hogy a városi adminisztráció és a városi polgárok azok, akik elsősorban a beáramló menekültekkel találkoznak.

Urban Innovative Actions: megnyílt a 2. pályázati felhívás városok számára

2016. december 16-án megnyílt és 2017. április 14-ig nyitva áll az Urban Innovative Actions (UIA) program második felhívása.

Mit tehetnek városaink a széndioxid csökkentés lendületének megőrzéséért, miközben a Fehér Házban tagadják az éghajlatváltozást?

Ahogy megpróbáltuk feldolgozni az Atlanti Óceán túloldaláról érkező híreket, hogy egy éghajlatváltozást tagadó személyt küldtek a Fehér Házba, valaki azt kérdezte, hogy mit jelent ez a mi munkánk szempontjából? Trump valóban visszavonhatja azokat a döntéseket, amelyeket elődje és a párizsi egyezményekhez fűződő széleskörű elkötelezett csoportok tettek alig egy évvel ezelőtt? Ha igen, akkor hogy tudják a városok segíteni az energetikai átmenetet a kulcsszerepű országok támogatása nélkül? 

Oldalak