Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Breda egy parkban lévő zöldváros lesz 2030-ra: mutatjuk, hogyan!

Breda (Hollandia) 2030-ban az első, parkban lévő európai város szeretne lenni. Ezen ambíció megvalósításához azonban konkrét intézkedések meghozatala szükséges, amelyeket az új „Greenkompas”-ban (Zöld Iránytű) olvashatunk. Az Iránytű különféle útmutatásokat tartalmaz a város zöldítésére: például az utcáknak mindig tíz százalékkal zöldebbnek kell lenniük felújítást követően, az új építések alkalmával a szomszédos terület 20 %-át zölddé kell tenni, illetve információt kaphatunk arról is, hogy Breda mely új parkokkal lesz gazdagabb az elkövetkező években.

Elérhető az új URBACT IV Városfejlesztési Program

Az URBACT IV program tervezete készen áll a tagállami konzultációkra.

Négy Programozás Bizottsági ülés, több szintű online kommunikáció, a ’Városi szükségletek’ felmérése, valamint az EU-ban érdekeltekkel való nyílt konzultáció után az URBACT 2021-2027 Együttműködési Program tervezete elérhető.

Az URBACT városok összefognak a globális fenntarthatóság érdekében

Az új URBACT hálózat célja, hogy irányt mutasson a városoknak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) tekintetében. Nézzük meg, miért is fontos ez.
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (a továbbiakban SDG-k) 17, egymással összefüggő globális célkitűzést foglal magában, amik „követendő például szolgálnak egy jobb és fenntarthatóbb jövő megvalósítása érdekében mindannyiunk számára”. Az SDG-k elérése azonban komoly kihívást jelent, és új munkamódszerre van szükség minden irányítási szinten.
A városok és az önkormányzatok kulcsfontosságú szereplői ennek a folyamatnak – nem pusztán egy távol meghatározott globális célkitűzés „végrehajtói", hanem egyedülálló léptékű lehetőséget biztosítanak arra, hogy alulról felfelé haladva nézhessünk szembe a globális kihívásokkal. Feladatuk az SDG-k helyi szinten való honosítása – azaz a célok helyi szinten való megvalósítása.

Az idei URBACT Városfesztivál lefontosabb üzenetei - a városi Jó Gyakorlatok átadásával kapcsolatos tapasztalatok, eredmények megünneplése

23 URBACT városhálózaton keresztül oszthatják meg tapasztalataikat az európai városok – ezt ünnepli az URBACT Városfesztivál. A 2021. július 15-17-e között megrendezett eseményt most először tartották online térben, a rendezvény összefoglalója itt olvasható
De mi nyerte el leginkább a szervezők és a több, mint 860 résztvevő tetszését, illetve milyen tapasztalatokkal gazdagodtak? Erről beszélgettünk néhányukkal.

Come In! – közösségi fesztiválok, beszélgető lakosok, élhetőbb városok

A Come In! elnevezésű URBACT városhálózat képviselőivel, Ábrahám Mátéval (Újbuda Önkormányzata), Szerencsés Ritával (Kortárs Építészeti Központ) és Szigeti Ferenc Alberttel (a projekt URBACT szakértője) beszélgetünk arról, hogy a Budapest100 módszertanával hogyan lehet élhetőbb városokat kialakítani. Komoly vállalás volt 3 évvel ezelőtt a budapesti jó gyakorlat átadása európai városok számára, amelyet Újbuda Önkormányzata vállalt fel a Kortárs Építészeti Központtal karöltve. Világjárvány nehezítette a folyamatot, közösségi fesztiválok helyett multimédiás történetmesélés keretében reflektált több partner is saját épített környezetére, mégis, új meg új érdeklődők bizonyítják a kezdeményezés sikerét.

A "Zöld-kék települési infrastruktúra támogatása" SRSP projekt kérdőív

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Európai Unió Strukturálisreform-támogató Programja (SRSP) keretében pályázatot nyert  „Zöld-kék települési infrastruktúra támogatása” címmel. A projekt céljainak elérése érdekében összeállításra került a munka megalapozását szolgáló kérdőív. Ezúton szeretnénk felkérni Önt/Önöket, hogy segítsék munkánkat a kérdőív kérdéseinek megválaszolásával.

Jó gyakorlatok átadása – miért nem elérhető több városban?

Ha találsz egy hatékony módszert, mi mást tehetnél, mint, hogy újból alkalmazod?

Az első generációs transzferhálózatok sikerét követően – az elért eredményeket a Városfesztiválon, illetve a „Jó gyakorlatok átadása – miért ne az én városomban?” című kiadvány publikálásával hozták nyilvánosságra – az URBRACT újabb városok számára tette elérhetővé a kezdeményezést.

 

Minőségi védjegyek és a fenntartható élelmiszer rendszerek - Antonio Zafra cikke

1957 áprilisában, a BBC leadott egy rövid adást, amely egy svájci családot mutatott be, akik spagettit szüreteltek a saját fájukról. Az adás után számos néző hívta érdeklődve a csatornát, hogy hogyan tudnának szerezni egy ilyen fát. Ezt a kis anekdotát Carolyn Steel írta le az „Éhes Város” tényfeltáró cikkében, arra a súlyosbodó jelenségre fókuszálva, miszerint az élelmiszertermelés és a fogyasztók között egyre nagyobb a távolság.

 

A szabadtéri edzőhelyek megismertetése a lakossággal

Amikor Espoo-ban a Covid-19 járvány miatt bezárták az összes fedett sportlétesítményt, a kültéri edzőterületek népszerűbbé váltak, mint valaha. Szerencsénk volt - ez csak azért volt lehetséges, mert Espoo városa az évek során jelentős összegeket fektetett a szabadtéri edzőparkok kialakításába, a jóléti stratégiája részeként.

URBACT városaink és hálózataink hírei – 2021. június 25.

A hét inspiráló történetei az URBACT városokból és hálózatokból, a közösségi együttműködéstől a digitális szektorban történő munkahelyteremtésig.

Oldalak