Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

URBACT várostalálkozó - 2017. december 13.

A Miniszterelnökség és az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Magyar városhálózati kapcsolat kialakítása az EU városi agendához való hozzájárulás érdekében címmel rendezvényt szervez 2017. december 13-án.

Hatékony vállalkozói együttműködés kiépítése

Hogyan tudnak a városok hatékony programokat indítani a vállalkozások és vállalkozó kedv fellendítésére? Hogyan válaszoljanak a városok a kezdő vállalkozások piacán a napjainkban kialakult strukturális változásokra?

A város élhető és szerethető is legyen – a "placemaking" (téralkotás) szerepe a közös munkában az életteli városokért

A placemaking olyan közös munkát jelent, amikor együttesen tervezik és élettel töltik meg a közterületeket, fellendítik a város kulturális és társadalmi életét. Jan Gehl, a híres dán várostervező az „épületek közti életről” írt. Arról, hogy a közterületek minősége köti az embereket ahhoz a térhez, amelyet közösen használnak, jó minősége fokozza boldogságukat, egészségüket, jólétüket. A téralakításhoz szükség van a hardware javítására, parkosításra, közvilágításra, növényzet telepítésére, utcai művészetre és software-re, az akciók, rendezvények szervezésére, hogy az emberek kötődjenek a területhez és keltsék életre a környezetet.

6 tanács a városoknak, akik csatlakozni kívánnak az URBACT Transzfer projektekhez

Az URBACT transzfer városhálózati projektek létesítésére szóló felhívás 2018-január 10-ig van nyitva. A hálózatok célja URBACT által elismert Jó Gyakorlatok átvétele és adaptálása más városokban, ahol hasonlóak a kihívások és még kevesebb a tapasztalat a megoldáshoz.

Fenntartható és bio közétkeztetés – Mouans-Sartoux pályázati partnereket keres!

Mouans-Sartoux mezőgazdasági és közétkeztetési gyakorlatáról nemrég számoltunk be. A legújabb hír, hogy a város transzferhálózatot – jó gyakorlat átadását célzó projektet – kezdeményez, amihez partnereket keres. Még lehet tehát jelentkezni abba a transzfer városhálózatba, amely Mouans-Sartoux vezetésével, az általuk megvalósított jó gyakorlat átvételére alakul.

Felújítási coach: hasznos segítség a társasházak felújításánál

Nehéz dolog megoldást találni a külső városrészek gondjaira. A nemzetközi terep bejárások során jól látjuk a problémákat, mert a városok összehasonlításánál érzékeljük a különféle európai adottságokat és megoldásokat. Az 50-60-as években épült városrészekben nagyon sok lakóház szorul felújításra. Az épületek helyenként súlyosan leromlott állapotban vannak, ez természetesen rontja az itt lakók életfeltételeit és a környezet minőségét. A korábbi összejöveteleken már tapasztaltuk, hogy a sikeres és minőségi felújítás alapfeltétele a tulajdonosok együttműködése. Ez pedig függ a jogszabályoktól, amelyek országonként eltérnek. Németországban és Magyarországon láttunk városrész léptékű felújításokat, Romániában csak egy-egy épület rossz minőségű, alkalomszerű fejújítását tapasztaltuk. Ha a lakástulajdonosok szabályozottan alkotnak társasház-közösséget, akkor inkább kerül sor minőségi felújításra. A lényeg, hogy össze kell hozni a lakástulajdonosokat.  De hogy lehet rávenni őket erre?

A 2017-es URBACT Városfesztivál…Milyen volt?

Október 3. és 5. között a Fesztivál mintegy 450 résztvevője ismerkedett a fenntartható városfejlesztés 97 európai URBACT Jó Gyakorlat címének nyerteseivel. Az alábbiak mutatják, hogy milyen gazdag volt a fesztivál tartalma.  A következő hetekben tovább folytatódik az ismertetés, érdemes követni.

Megéri-e önkormányzati tulajdonú ökogazdaságot alapítani a francia Riviérán?

Önkormányzati tulajdonú és fenntartású ökogazdaság, önálló konyha minden iskolában, 84%-ban saját bioalapanyagból készülő egészségesebb menü, javuló étkezési szokások, elégedett szülők, kapcsolat egyetemekkel, kutatóintézetekkel… hangzatos eredmények! De hogyan is jut arra egy önkormányzat a Côte d'Azur-ön, hogy saját gazdaságot létesítsen? 

„Okos települések” kooperációs workshop Ljubljanában 2017. nov. 29-30-án

Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága és a Szlovén Jožef Stefan Intézet által koordinált „Okos Városok és Közösségek” közös rendezvénye a 2017. november 29-30-án Ljubljanában megrendezésre kerülő „Okos települések” kooperációs workshop és partnertalálkozó

Városi értékek, városi közösségek – Interjú Szerencsés Ritával, a Budapest 100 program vezetőjével

Hol lakom? Ki a szomszédom? Vajon tudjuk, milyen értékek vesznek körül bennünket saját lakóhelyünkön és szűkebb környezetünkben? Beleszólhatunk városunk jövőjébe? A Budapest 100 program ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres és kínál válaszokat, miközben példaértékű kezdeményezése Európában is elismerést, „jó gyakorlat” díjat nyert. A díjat a program képviselője a nemrégiben Tallinban, a soros EU elnökség színhelyén megrendezett városfesztiválon vehette át. A fesztiválon Szerencsés Ritával, a Budapest 100 program vezetőjével beszélgettünk.

Oldalak