Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Torino: az URBACT és a Városi Innovatív Akciók európai sikertörténete

Az Európai Bizottság Városi Innovatív Akciók (Urban Innovative Actions - UIA) című kezdeményezésére kiírt pályázat első fordulóján három URBACT várost választották ki; ezek: Torino, Bologna, Rotterdam. Most megvizsgáljuk, mi ezen városok titka, amellyel két európai programban is jeleskednek, és sikerük mennyiben köszönhető az URBACT-nak, amennyiben olyan integrált akciótervet készítettek, amelynek innovatív elgondolásai helyi szintű megvalósításához most a UIA nyújt támogatást. 

Egészséges élet a köztereken – a mozgásszegény életmód kihívásai a városokban

Az elkövetkezendő évtized egyik legnagyobb kihívása a városok számára a lakosság mozgásszegény életmódjának megváltoztatása, a fizikai aktivitás ösztönzése. A mozgás nélküli, ülő életmód jelentős egészségügyi kockázat hordozója. A városokban drámai módon nő a lakók fizikai inaktivitásával összefüggő krónikus megbetegedések gyakorisága. Ilyen krónikus betegségek a szív- és légzőszervi megbetegedések, a vastagbél rák és a kóros elhízás, és mindez növekvő mértékű korai elhalálozáshoz, elmagányosodáshoz és társadalmi elszigetelődéshez vezet. A fizikai inaktivitás összességében jelentős mértékben növeli a közvetlen egészségügyi költségeket és a közvetett költségeket is, mert növeli a betegállományban töltött időt, a munkaképtelenséget és  a napi beteggondozást.  Mivel az olyan feladatok, mint a munkanélküliség kezelése, a szociális gondozás és az alapellátás az országos szintről a helyi szintre kerültek, a városoknak kulcsfontosságú feladata lett lakosaik fizikai aktvizálása.

Lépj ki a komfortzónából: játssz Szociopolyt!

2016 októberében az éppen esedékes CHANGE! tanulmányútra készültem, amely – részben – arról szólt, hogy miként érthetjük meg jobban a helyi közösség szükségleteit, és ezáltal hogyan tervezhetünk értelmes feladatokat, hatékonyabbá téve a közszolgáltatásokat. Ez valóban kulcskérdés, és ez volt az első olyan találkozónk, ahol próbáltunk segíteni a partnereinknek abban, hogy a közszolgáltatásokban való együttműködés különböző aspektusait feltérképezzék. Már majdnem teljesen elkészültem a műhelymunkák és előadások összeállításával, de hiányzott még valami igazán átütő, illusztratív eszköz, amivel ezt a „mélyebb belátást” ösztönözni lehet. Tudják, egy műhelymunkán, és különösen az elsőn, igazán fontos, hogy valamivel meg tudjuk fogni, inspirálni tudjuk a résztvevőket. Ezek után, ahogy az már lenni szokott, az élet adta a megoldást.

A városperemi területek besűrítése – átalakuló városrészekkel a terjeszkedés ellen

A városmag körüli területek beépítésének sűrítése nem könnyű, de olyan kihívás, amelyet érdemes felvállalni a városi területek szabályozatlan terjeszkedése elleni küzdelem során. A város központi  – többnyire sűrűn beépített és felújított, regenerált – területeit különféle átmeneti övezetek (peremterületek) követik, amelyek általában vegyes felhasználásúak, alacsonyabb beépítési sűrűséggel. Elvileg ezek a városrészek alkalmasak a beépítési sűrűség növelésére, szolgálva a kompakt város kialakításának eszményét. A feladat mégsem könnyű. A környezeti előnyök érdekében megvalósított építési beavatkozások társadalmi vonatkozásban rendszerint kockázatokkal járnak együtt, egyúttal költségesek, és ez nehezen hidalható át olyan időszakban, amikor a közszféra még a pénzügyi válság következményeivel küszködik.

Los Mateos – újjáéled a cartagenai ősi erődítmény környéke

Cartagenában ­– az URBACT Maps hálózat spanyol partnervárosában – a tengerre néző dombtetőn, a Los Moros vár ősi falai között megmozdult valami. Casco Antiguo, a felhagyott katonai objektumok újrahasznosításával foglalkozó URBACT projekttel való kapcsolattartással megbízott cég keményen dolgozik a területen a szomszédos Méltóság és Tisztelet nevű szervezettel. A munkában számítanak a helyi önkéntesek, a város egyeteme és két környezetvédő civil szervezet (Anse és Creect) együttműködésére.

Digitális demokrácia a Twitteren túl

Az amerikai elnökválasztás eredménye sokunkat meglepett, főleg, mert nem tapasztaltuk az új elnök elsöprő támogatását a kommunikációs csatornáinkon. A közbeszéd az utóbbi időben a szociális média használatának polarizáló hatásáról szól: egy olyan nyitott és szabad kommunikációról, ami azonban főleg azokat éri el, akik hozzánk hasonlóan gondolkoznak. A számok legalábbis erről szólnak. Kemény kritika érte a Facebook-ot és a többi közösségi média platformot, mert nem tisztázták a politikai kampányban való szerepüket és alkalmasak volta hamis hírek terjesztésére.

Út a közösségi közszolgáltatások felé – a CHANGE! projekt angol esettanulmánya

A CHANGE! (VÁLTOZÁST!) projekt 9 partnervárosának célja a közösségi (főleg szociális) ellátás részvételi tervezése úgy, hogy a szolgáltatás mind nagyobb része történjen együttműködés keretében, a helyi közösség tényleges részvételével, a lakosok és a szociális szolgáltatók közötti kapcsolatok erősítése révén.

Közbeszerzéssel is lehet társadalmi előnyöket biztosítani

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a közbeszerzési folyamat során nem lehet szó innovációról, különösen a közbeszerzés társadalmi, gazdasági és környezeti előnyeinek kritériumai kapcsán, hiszen ez ellentmondana az Európai Közbeszerzési Irányelveknek és a versenyre vonatkozó követelményeknek. Ez a téves feltételezés az oka, hogy Európában sokáig nem is merült fel a közbeszerzési feltételek megújítása, és általában egyedül a közbeszerzés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás áll a figyelem előterében.

Kreatív terek, kreatív emberek – interjú a Creative Spirits városhálózat képviselőivel

Az URBACT program új, megvalósítási projektekre vonatkozó felhívására Magyarországról két önkormányzat jelentkezett: Nagykálló és Újbuda. Újbuda vezető partnerként vállalta fel a Creative Spirits elnevezésű megvalósítási hálózatot. Az ehhez csatlakozó városok feladata meglévő integrált stratégiájuk vagy akciótervük megvalósítása a kreatív és kulturális iparágakra, kreatív terekre, cégekre fókuszálva.

Oldalak