Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Lakáspiaci paradoxon: több befektetés, mégis kevesebb megfizethető lakás?

Miért van az, hogy miközben jelentősen megnőtt a tőkebefektetés volumene a lakásépítési szektorban, a városok lakóinak mégis egyre nehezebb megfizethető lakáshoz jutnia. Tosics Iván, a Lakhatási Kutatások Európai Hálózatának (ENHR) alelnöke és a European Urban Research Association (EURA) végrehajtó bizottságának tagja a „lakáspiac financializációjának” hatásait vizsgálja.

Online eszközök városfejlesztők számára – első rész

A politikai újságíró Jamie Mackay megvizsgálta, hogy az URBACT projektek milyen digitális eszközök használatát választották munkájuk hatékonyabbá tételéhez.

Com.Unity.Lab: hozzuk helyzetbe a leromlott városrészek közösségét

Hogyan lehet hátrányos helyzetű városi közösségeket helyzete hozni? Daniela Patti URBACT szakértő bemutat néhány példát Lisszabonból, abból a városból, amely világszerte elismert példájává vált az innovatív helyi közösségi fejlesztéseknek. Felvillantja azt is, hogy a lisszaboni CLLD tapasztalatai hogyan inspirálják a Com.Unity.Lab transzfer hálózathoz csatlakozó európai városokat.

Melyek az URBACT legforróbb témái? Ezt tudnunk kell, ha pályázni akarunk, de minden város számára tanulságos…

Az akciótervezési városhálózatok alakítására szóló felhívás kapcsán rendre felmerül a kérdés, hogy melyek azok a témák, problématerületek, amelyek az URBACT fókuszába tartoznak, amelyek az európai integrált városfejlesztés előremutató, haladó irányát képviselik. Ha egy város sikerrel szeretne pályázni a felhívásra, nyilván érdemes e keretekben, irányokban mozgolódnia. De ha nem pályázik, akkor is itt van a hatalmas lehetőség, hogy megismerje a leghaladóbb, leginnovatívabb európai városfejlesztési megközelítéseket. Mi lenne jobb módszer az URBACT forró topikjainak feltérképezésre, ha nem az elmúlt évek cikkeinek átlapozása? Az alábbiakban összegyűjtöttük 2017 elejétől mindazokat az írásokat, amelyek az URBACT útját jelzik. Aki városfejlesztőként szeretne egy európai körképet kapni, böngésszen ezek között, és adja át magát az új lehetőségek izgalmának!

BIOCANTEENS: Hogyan váltott egy város 100%-ban bioétkeztetésre a költségek emelkedése nélkül?

Az Asterix képregények juthatnak eszünkbe Mouans-Sartoux-ról: egy olyan kis, ellenálló, fenntartható települést látunk, amelyet körülvesz a Francia Riviéra legkevésbé sem a fenntarthatóságról, hanem sokkal inkább az ingatlanárairól, a területhasználati nyomásról és a tömegturizmusról ismert térsége. A város által képviselt URBACT Jó Gyakorlat szívében az önkormányzat konyhája áll, amely napi ezer adag 100%-ban biotermesztésű (és többségében helyben termelt alapanyagú) ételt állít elő, anélkül, hogy növekedtek volna a költségek.

BeePathNet – Méhek a városi dzsungelben

Klemen Strmšnik URBACT szakérő megosztja lelkesedését Ljubljana (SLO) zöld törekvéseivel és a városi méhészetet népszerűsítő hat európai várost összekötő BeePathNet projekt folyamatos sikereivel kapcsolatban. Azt kérdezi: ha a tudatosság és a lelkesedés megvan, a városi méhészet szerves részévé válhat-e városi életünknek?

Üdvözöljük a külföldi szakembereket és diákokat!

Willem van Winden betekintést ad abba, hogy az észak-holland egyetemi város, Groningen miként vonzza, segíti és integrálja a külföldi diákokat és szakembereket.

Mi döntünk - a részvételi demokrácia online támogatása

A Barcelonában fejlesztett, már városok százai által használt részvételi platform, a Decidim egy olyan digitális platform, amely segít az állampolgári részvétel erősítésében, gyakorlati alkalmazásával. Alkalmas stratégiai tervezésre, részvételi folyamatok támogatására, találkozók, gyűlések összehívására, állampolgári kezdeményezések elindítására... ráadásul nem csak önkormányzatoknak, hanem civil szervezeteknek, vagy akár egy szülői munkaközösségnek, társasházi közösségnek is hasznos lehet abban, hogy döntéseiket átlátható módon, a kapcsolódó információk minél teljesebb körű ismerete mellett, a lehető legdemokratikusabban hozhassák meg.

Új várostervezési megközelítés – hosszú távon meghatározó innováció vagy csak átmeneti illúzió…? [2. rész]

Tosics Iván URBACT programszakértő, a budapesti Városkutatás Kft. ügyvezetője felteszi a kérdést, vajon az új, innovatív várostervezési megközelítések ki fogják-e állni az idő próbáját? A cikk első részében Iván bemutatta az új közpolitikák fejlesztésének folyamatát Európában, illetve konkrét példákat hozott az új várospolitikákra és tervezésre.

Aktív civilek: platform az önkormányzati-civil együttműködésre

Polyák Levente bepillantást ad a rigai Teika városrészben működő Civil Ház működésébe, eredményeibe. bemutatva a Ház törtétét megszületésétől fennállásának ötödik évfordulójáig.

Oldalak