Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Legyen a nemek közötti egyenlőség az újrakezdés középpontjában

Az URBACT szakértője, Sally Kneeshaw ajánlásokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy miként kellene a nemek közötti egyenlőséget a városok Covid járványt követő fellendülésének kulcsfontosságú elemévé tenni.

Két évvel ezelőtt, a Nemzetközi Nőnapon (International Women’s Day – IWD) adta ki az URBACT a Nemek közötti esélyegyenlőségről szóló jelentést, amely útmutatást ad, hogyan lehet kezelni a kérdést helyi szinten. Egy tavalyi cikkünkben a Covid-19 nemek közötti hatásairól is írtunk. Idén a Nemzetközi Nőnapot (2021. március 8.) tűztük ki, hogy a nemek közötti esélyegyenlőséget hirdető városok bevált módszereiről írjunk, amelyek Európa-szerte segíthetik a városokat a Covid járványt követő talpra állás során.

Jelen cikk egy sor konkrét intézkedést sorol fel, amelyeket a városok megtehetnek annak biztosítására, hogy a világjárvány utáni fellendülés az URBACT és partnerei által kidolgozott tanulságok és ismeretek alapján a nők és a lányok igényeit helyezze középpontba.

UIA Transzfer Folyamat: indításra készen áll öt pilot projekt

Az Urban Innovative Actions projekt (UIA) és az URBACT összefog, hogy a Transzferhálózatok tapasztalatait átültessék a gyakorlatba.

A COVID-19 JÁRVÁNY VÁROSI TANULSÁGAI

Mit tanultunk a városok Covid-19 járványra adott válaszaiból? A következő, 2021 januárjában íródott cikk erre igyekszik válaszokat adni.

Azonnali „taktikai beavatkozások” a közterület használatában

A járvány felforgatta a világot. A helyi önkormányzatok hirtelen sajátos és nehéz helyzetbe kerültek: a helyi szintű társadalmi és gazdasági problémák soha nem látott mértékével és új formáival szembesültek; de egyre inkább alá vannak rendelve nemzeti közigazgatásuk magasabb szintjeinek.

A 2020 tavaszán lezajlott számos változást ezért kivételes körülmények között vezették be, amelyeket sok esetben „pop-up” vagy ideiglenes intézkedésnek neveztek el. Az önkormányzati döntéshozatal módszerei közelebb álltak a „taktikai urbanizmushoz”, mint az önkormányzati tervezés szokásos módjához - nem volt lehetőség egyeztetni, illetve a lakosok nagyobb csoportjainak véleményét  kikérni. 

FELHÍVÁS PILOT PROJEKTEKRE: Transzferhálózatok – második hullám

Az URBACT módszertan használata  a jó gyakorlatok megértéséhez, adaptálásához és újra felhasználásához!

Rendezvény - a COP26 már folyamatban van!

Az európai városok átvették a vezetést a rugalmas, helyi élelmiszer-rendszerek kiépítésében. Elkötelezettségük nemcsak a jövőbe mutató vállalásokról szól, hanem mindennapi tevékenységeikkel is támogatják az éghajlattal, a környezettel és az emberek egészségével kapcsolatos törekvéseket. A városok már gyakorlatba ültettek olyan fogalmakat, mint az élelmiszer demokrácia és az élelmiszer-szuverenitás. Ez a modern felfogás várhatóan a nemzeti kormányokat is inspirálja majd még a 2021 novemberében megrendezésre kerülő COP26 nemzetközi klímatárgyalások előtt.

HEALTHY CITIES: A várostervezés és az egészség összekapcsolása

MIÉRT FONTOS VÁROSUNK EGÉSZSÉGSZEMPONTÚ TERVEZÉSE?

Szinte minden várostervezési politika és intézkedés hatással van az emberi egészségre. Ön kerékpárral vagy autóval jár munkába? Kapcsolatba lép közben a közösséggel, vagy csupán keresztülingázik rajta? És amikor stresszesnek érzi magát, könnyen elérhető az ön számára valamilyen közeli zöldterület, hogy kifújhassa magát? Amikor az emberek meghallják az egészségpolitika szót, általában a kórházakra gondolnak. De az egészség egy holisztikus, több tényezőből álló dolog, főleg, ha várostervezésről beszélünk.

Time to Share! – avagy itt az idő megosztani!

Csatlakozzon hozzánk a Transzferhálózatok sikereinek megünneplésében!

A Time to Share lehetőséget nyújt 23 hálózat és több mint 160 városi partner számára, hogy megosszák legfontosabb eredményeiket és tudásátadási tapasztalataikat!

Az alábbiakban bepillantást nyerhetünk az elkövetkező néhány hónap eseményeibe. Jelen oldal nyár végéig rendszeresen frissül az aktuális hírekkel, eseményekkel.

 

Az infrastruktúra újragondolása mint lehetőség

Amikor infrastruktúráról beszélünk, nemcsak annak hatékonyságára, hanem a környező közösségekre gyakorolt hatására és a szomszédos területekkel való kapcsolatára is gondolnunk kell. Ez felelősség és egyben lehetőség is, amit a RiConnect oly módon ragad meg, hogy összehozza a különböző érdekelt feleket az infrastruktúrával kapcsolatos beavatkozások értékelésére.

 

A közös alkotás és az együttműködés útjainak keresése az organikus növekedés révén – a civil központok története a horvátországi Dubrovnikban

Dubrovnik tömegturizmussal kapcsolatos problémáiról és az UNESCO által elismert páratlanságáról híres. Ezeken túl azonban ismert kellene, hogy legyen aktív polgárainak és civil szervezeteinek régóta fennálló hagyományairól is. Szervezeti fejlődésük utolsó évtizedében a civil szervezetek előkészületeket tettek és magasabb szintre léptek, méghozzá civil-állami partnerségek és közösségi-kulturális központok formájában. Dubrovnikban erre két sikeres példa is látható: a Platform for Lazaret és az Ifjúsági Központ. Új szövetségek és különösen közösségi-kulturális központok (Civil Házak, mint Riga esetében, amely az ACTive NGO URBACT hálózat vezető partnervárosa) létrehozásakor általában a megfelelő irányítási és döntéshozatali modellek kérdése a legfontosabb, ezek meghatározása pedig meglehetősen nehéz feladat. Az „ACTive NGOs” projektben közzétett ismeretek segítségével azonban ezen központok lehetőséget kaptak, hogy megoldást találjanak erre a kérdésre.

Oldalak