Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Katonai területek öröksége - Szombathely

Az URBACT MAPS (Military Assets as Public Spaces) projekt célja, hogy a korábbi katonai területek örökségét a városi stratégiák kulcsfontosságú elemévé emelje, egyesítve a funkcionális és a társadalmi szempontokat. A projekt fókuszában áll a negatív folyamatok visszafordítása, kiemelve az örökségben rejlő lehetőségeket, széles körben megvitatva minden lehetséges használati módot. Magyarországról Szombathely csatlakozott a MAPS városhálózatához, az egykori Huszárlaktanyában rejlő lehetőségeket kutatva.

URBACT Városfesztivál 2018 – Jegyezzük be a naptárba!

Örömmel jelentjük be, hogy az URBACT zászlóshajó eseménye – az URBACT Városfesztivál – 2018. szeptember 13-14-én Lisszabonban kerül megrendezésre.

Vegyél részt a kohéziós politika jövőjének alakításában! Hallasd hangodat!

Töltsd ki a kohéziós politika jövőjéről szóló online társadalmi konzultációs kérdőívet március 8-ig. Ez a felmérés lehetőséget nyújt a városoknak is, hogy elmondják véleményüket az EU pénzügyi programjainak következő generációjával (post-2020) kapcsolatban.

Vegyünk egy mély levegőt (vagy inkább ne?)

Hogyan küzdenek az európai városok a levegőszennyezés ellen? 2017 novemberében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) létrehozta az Európai Levegőminőségi Mutatót, amely valós időben mutatja, hogy az uniós állampolgárok milyen minőségű levegőt lélegeznek be. Attól függően, hogy hol élsz, lehet, hogy nem ez lesz a kedvenc térképed. A levegőszennyezés nem új probléma, és ez hátrányosan érint majdnem mindegyikünket. Van-e ok az optimizmusra?

Közterekkel a közösségekért

Az interneten rákeresve a „közösségi tervezés” fogalomra, 2018 februárjában az első 5 találatban (az URBACT mellett…) az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. oldala jön fel. Nem véletlen… a III. kerületi önkormányzat cége 2015 óta 20 helyszínen folytatott le közösségi tervezési folyamatot, s ezek fotókkal, videókkal, leírásokkal gazdagon dokumentálva mindenki számára megismerhetők az erre dedikált honlapon. E – Magyarországon példa nélküli nagyságrendű –gyakorlat részleteibe, az önkormányzat motivációiba Lukácsházi Gergely, a cég kommunikációs vezetője és a közösségi tervezési folyamatok motorja adott betekintést.

Az URBACT részvétele a World Urban Forum 9. ülésén

A Kuala Lumpurban (Malajzia) február 7-13. között megrendezésre kerülő World Urban Forum kilencedik ülése (WUF9) lesz az első alkalom, amely a Habitat III-ban elfogadott Új Városi Menetrend végrehajtására összpontosít. A WUF9 nagyban hozzájárul az Új Városi Menetrend végrehajtásának első jelentésében szereplő inputokhoz.

Digitális városok: Amszterdam együttműködési ökoszisztémája

A közelmúltban több újságcikk rávilágított a nagy IKT-vállalatok ellentmondásos helyzetére az adózás, az adatkezelés, a politikai befolyás és a hamis hírek terjedése vonatkozásában. A Google és a Facebook forgalmukat tekintve a legnagyobb globális szereplők közé kerültek, ezért kapcsolatuk a közérdekkel már nem másodlagos szempont. A például Google-t beperelte az EU adócsalási bizottsága. A Facebook-ot pedig azzal vádolják, hogy hozzájárult a hamis hírek terjedéséhez az amerikai választásokon és a Brexit-szavazás kapcsán. Mindeközben kevés nyilvános vita folyik az IKT-funkció területén az állami-magán-civil együttműködésekről. Hol vannak a magánvállalatok határai, és mikor kell beavatkozni a közérdekek kiegyensúlyozásáért?

Szeretne az EU-s támogatási alapok szakértőjévé válni az asztal mellől? Regisztráljon a Régiók Bizottsága online tanfolyamára!

A Régiók Európai Bizottságának (REB) új „tömeges nyitott online képzése” - massive open online course (MOOC) 2018. január 15-étől elérhető. Az REB a harmadik online tanfolyamot indítja, amely a "Hogyan lehet a legtöbb EU-s forrást felhasználni a régiók és a városok számára ” címet viseli. A MOOC releváns információkat fog szolgáltatni a jelenlegi és jövőbeli uniós politikákról és programokról, illetve a gyakorlati eszközökről és a rendelkezésre álló regionális és helyi szintű finanszírozási lehetőségek példáiról.

Genova, Amszterdam és az Interaktív Városok a közösségi média újítóinak bajnokok ligájában

Az Interactive Cities (Interaktív Városok) nevű európai városhálózat – melyben Debrecen is részt vesz – tapasztalata azt mutatja, hogy a Facebook, a Twitter és az Instagram sokkal több, mint egy kommunikációs eszköz: képes arra, hogy aktiválja a polgárok részvételét és kreativitását.

A részvételtől a személyes költségvetésig: a felelősség megosztásának ereje

Javítani tudjuk a helyi közösségeknek és magánszemélyeknek nyújtott közszolgáltatások minőségét azzal, hogy top down kormányzati programok bevezetése helyett nagyobb beleszólást, kontrollt adunk az érintetteknek. Ez a meggyőződés vezetett a „részvételi költségvetés” modelljének fellendüléséhez Európa- (és világ)szerte, mert ez az egyik legegyszerűbb eszköz, amely a közösségek kezébe ad bizonyos jogokat. Emellett azonban kevés figyelmet kap az egyéni szint: az olyan személyre szabott költségvetési rendszerek, amelyek aktivizálhatják a polgárokat az életük megváltoztatására. Az URBACT CHANGE! projekt partnervárosa, Aarhus (DK) nemrégiben kapta meg az URBACT Good Practice címet a hosszú távú munkanélküliség leküzdését segítő úttörő személyi költségvetési rendszerével. Ez a cikk áttekintést nyújt az ehhez hasonló innovatív politikai eszközökről, és azt javasolja, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet ezekre.

Oldalak