Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

“Fit For Future” – Az igazságos, produktív és zöld kerületek, városok és régiók felé, Berlin

Európa-szerte meghívjuk az önkormányzatokat, városfejlesztési munkatársakat és városszakértőket Berlinbe, hogy megvitassák az integrált városfejlesztés jelenlegi és jövőbeli sikeres megközelítéseit. A panelekhez most a három téma bevált európai gyakorlati példáit keressük (városi kerületekből, bármilyen méretű városból vagy régióból). Nagyra értékelnénk, ha támogatna bennünket országa városi jó gyakorlatai megismerésében! 

UrbSecurity – akciótervezés a biztonságosabb városokért

Az UrbSecurity egy 9 városból álló hálózat, amely innovatív megközelítést dolgoz ki a városi biztonság és védelem javítására, integrálva azt a várostervezésbe, a társadalmi kohéziós és egyéb városi politikákba, a nyilvános helyek biztonságára vonatkozó Urban Agenda ajánlások nyomán.

Virágzó utcák: mobilitás-tervezés vonzó városok számára

Tíz európai város fogott össze az új, „Virágzó utcák” („Thriving Streets’) elnevezésű projektben. Megközelítésük: az utcák átalakításával barátságosabbá tenni a várost, ösztönözni a gyaloglást és a kerékpározást, valamint csökkenteni az autófüggőséget. E gondolatok mentén kötelezték el magukat városaik egészségesebb, vonzóbb, elérhetőbb, befogadóbb és virágzóbb jövője érdekében.

Társadalmi hatáskötvény: a jobb közszolgáltatások titka?

Pénzügyi megszorítások idején a közszolgáltatásokra jutó teljes kormányzati költségvetés csökken, miközben az állampolgárok több, hatékonyabb szolgáltatást várnak el. A társadalmi hatáskötvény lehet az az eszköz, ami ehhez anyagi lehetőséget teremt, és amely segít meghaladni a rövidtávú érdekeket, a szolgáltatások töredezettségét és az innováció hiányát.

Városi döntéshozók, figyelem! Tudta, hogy pénz nélkül is fejleszthet?

Mindannyian azt szeretnénk, hogy a városi szolgáltatások hatékonyak legyenek, az új építés izgalmas, a közösségi események színesek és az új városi kezdeményezések valóban képesek a változtatásra! De hogyan érhetjük ezt el, ha sok európai városban – különösen az elmúlt évtized súlyos válságai után – nincs kellő finanszírozás, forrás, ismeret és kapcsolatrendszer ilyen élénk fejlődés kiváltásához? Van egy válasz, amely sokak számára meglepő lehet: fordulhatunk vállalati és üzleti közösségeinkhez. Mert van valami, amit vállalati társadalmi felelősségvállalásnak (CSR) hívnak.

Mindenki lehet innovátor – Torinó után már Veszprémben is!

Hányan dolgoznak egy városban a település üzemeltetésén, a közszolgáltatások ellátásán? Ha a hivatali munkatársak mellett ide számítjuk a közalkalmazottakat (pedagógusok, könyvtárosok stb.), illetve az önkormányzati gazdálkodási cégek alkalmazottjait, ez a szám jópár ezer. Ezek az emberek minden nap munkába állnak, hogy kijelölt feladataikat a legjobb tudásuk szerint elvégezzék. De vajon van-e lehetőségük beleszólni a munkájukat, a várost érintő folyamatokba, van-e alkalmuk javaslatokat tenni, ésszerűsíteni, fejlesztési lehetőségekre rámutatni? Használja-e a városvezetés az általa fizetett sokezer ember innovációs kapacitását?

Áttérés a körforgásos gazdaságra: az építőipar ereje a jobb városok kialakításában

Mit jelent a körkörös gazdaság az építőiparban elméletileg, és hol állunk ma a gyakorlatban? Melyek a legfontosabb kihívások, igények és hogyan tudjuk kielégíteni ezeket, kezdve a helyi cselekvéstől az eredményeink felskálázásáig jobb városok kialakítása érdekében? Az URGE APN projekt alámerül az építőiparon belül a körkörösség kérdéskörébe, megpróbálva befolyásolni a helyi politikákat és ezen keresztül hozzájárulni az ambiciózus európai célok és célkitűzések eléréséhez.

Dubai Nemzetközi Jógyakorlat Díj a Fenntartható Fejlődésért

A UN-HABITAT és a Dubai Önkormányzat együttműködésében valósul meg a kiválóság elismerése és a városi bevált gyakorlatok támogatása a lakókörnyezet javítása érdekében. 1 millió dollárnyi nyeremény talál gazdára az Expo2020-on.

A Lipcsei Karta és az URBACT

Az URBACT az elmúlt 18 hónapban számos City Labot szervezett, miközben megvizsgálta, hogy a városok miként használhatják fel a Lipcsei Karta alapelveit.

Öt korai tapasztalat az URBACT transzfer hálózatoktól

Miért (és hogyan) osszuk meg városfejlesztési tapasztalatainkat? Az egy éve futó transzfer projektek tapasztalatai közül választottunk ki ötöt.

Oldalak