Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

6 tanács a városoknak, akik csatlakozni kívánnak az URBACT Transzfer projektekhez

Az URBACT transzfer városhálózati projektek létesítésére szóló felhívás 2018-január 10-ig van nyitva. A hálózatok célja URBACT által elismert Jó Gyakorlatok átvétele és adaptálása más városokban, ahol hasonlóak a kihívások és még kevesebb a tapasztalat a megoldáshoz.

Fenntartható és bio közétkeztetés – Mouans-Sartoux pályázati partnereket keres!

Mouans-Sartoux mezőgazdasági és közétkeztetési gyakorlatáról nemrég számoltunk be. A legújabb hír, hogy a város transzferhálózatot – jó gyakorlat átadását célzó projektet – kezdeményez, amihez partnereket keres. Még lehet tehát jelentkezni abba a transzfer városhálózatba, amely Mouans-Sartoux vezetésével, az általuk megvalósított jó gyakorlat átvételére alakul.

Felújítási coach: hasznos segítség a társasházak felújításánál

Nehéz dolog megoldást találni a külső városrészek gondjaira. A nemzetközi terep bejárások során jól látjuk a problémákat, mert a városok összehasonlításánál érzékeljük a különféle európai adottságokat és megoldásokat. Az 50-60-as években épült városrészekben nagyon sok lakóház szorul felújításra. Az épületek helyenként súlyosan leromlott állapotban vannak, ez természetesen rontja az itt lakók életfeltételeit és a környezet minőségét. A korábbi összejöveteleken már tapasztaltuk, hogy a sikeres és minőségi felújítás alapfeltétele a tulajdonosok együttműködése. Ez pedig függ a jogszabályoktól, amelyek országonként eltérnek. Németországban és Magyarországon láttunk városrész léptékű felújításokat, Romániában csak egy-egy épület rossz minőségű, alkalomszerű fejújítását tapasztaltuk. Ha a lakástulajdonosok szabályozottan alkotnak társasház-közösséget, akkor inkább kerül sor minőségi felújításra. A lényeg, hogy össze kell hozni a lakástulajdonosokat.  De hogy lehet rávenni őket erre?

A 2017-es URBACT Városfesztivál…Milyen volt?

Október 3. és 5. között a Fesztivál mintegy 450 résztvevője ismerkedett a fenntartható városfejlesztés 97 európai URBACT Jó Gyakorlat címének nyerteseivel. Az alábbiak mutatják, hogy milyen gazdag volt a fesztivál tartalma.  A következő hetekben tovább folytatódik az ismertetés, érdemes követni.

Megéri-e önkormányzati tulajdonú ökogazdaságot alapítani a francia Riviérán?

Önkormányzati tulajdonú és fenntartású ökogazdaság, önálló konyha minden iskolában, 84%-ban saját bioalapanyagból készülő egészségesebb menü, javuló étkezési szokások, elégedett szülők, kapcsolat egyetemekkel, kutatóintézetekkel… hangzatos eredmények! De hogyan is jut arra egy önkormányzat a Côte d'Azur-ön, hogy saját gazdaságot létesítsen? 

„Okos települések” kooperációs workshop Ljubljanában 2017. nov. 29-30-án

Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága és a Szlovén Jožef Stefan Intézet által koordinált „Okos Városok és Közösségek” közös rendezvénye a 2017. november 29-30-án Ljubljanában megrendezésre kerülő „Okos települések” kooperációs workshop és partnertalálkozó

Városi értékek, városi közösségek – Interjú Szerencsés Ritával, a Budapest 100 program vezetőjével

Hol lakom? Ki a szomszédom? Vajon tudjuk, milyen értékek vesznek körül bennünket saját lakóhelyünkön és szűkebb környezetünkben? Beleszólhatunk városunk jövőjébe? A Budapest 100 program ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres és kínál válaszokat, miközben példaértékű kezdeményezése Európában is elismerést, „jó gyakorlat” díjat nyert. A díjat a program képviselője a nemrégiben Tallinban, a soros EU elnökség színhelyén megrendezett városfesztiválon vehette át. A fesztiválon Szerencsés Ritával, a Budapest 100 program vezetőjével beszélgettünk.

A közbeszerzés körkörös folyamat – a monitoring pedig egy fontos küllő a kerékben

A Procure (Közbeszerzés) hálózat hatodik transznacionális találkozója Koszalinban (Lengyelország) volt 2017. szeptember 12-13-án, kedden és szerdán. Azt vitatták meg, hogy a városok hogyan vizsgálják a közbeszerzési kiadásaik gazdasági, társadalmi és környezeti hatását.

Részvételi térképezés a szociális innováció szolgálatában

Gyakran mondják, hogy a városokban nem az erőforráshiány, hanem az erőforrások nem hatékony felhasználása okoz gondot. De hogyan lehetséges ez főleg akkor, ha egyre több szervezet működik különféle szakterületeken? Első lépésként érdemes számot vetni arról, hogy mi folyik itt. Ebben a cikkben az URBACT Boostinno (Innováció Ösztönzése) hálózat szakértői a térképezés szerepéről elmélkednek, és arról, hogy ez hogyan segíti a hatékony együttműködést és végső soron a jobb szolgálatot.

17 ötlet az önkormányzati ingatlanok hasznosítására

Európa lakosságának egynegyede kis és középvárosokban él. Ezekben a városokban rengeteg kihasználható lehetőség van, mint például az önkormányzat tulajdonában levő épületek és telkek. A költségvetés szűkös helyzetében az önkormányzati vagyont fel lehet használni a városfejlődés érdekében úgy, hogy ez az egész város javára váljon.

Az alábbiakban az európai városok, köztük az URBACT Jó Gyakorlat városok és hálózatok tapasztalatai alapján 17 ötletet mutatunk be a város önkormányzati ingatlanainak jobb hasznosítására.

Oldalak