Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője - beszámoló

A Miniszterelnökség, a Lechner Tudásközpont mint az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont közösen rendezett szakmai fórumot november 6-án. A záródó URBACT városhálózati projektek képviselői mellett a rendezvényen jelen voltak a hazai közigazgatás különböző szintjeinek – minisztériumok, megyék, települések – képviselői is, hogy a többszintű területi kormányzás, az integráció és az együttműködés lehetőségeit átbeszéljék, kitérve a kohéziós politika 2020 után várható változásaira is.

Alternatívákat kell biztosítanunk az autók mellett!

Michael Glotz-Richter a német városállam, Bréma fenntartható mobilitásáért felelős vezető projektvezetője a Szenátusi Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közlekedési Minisztériumban. A német nemzeti URBACT pont készített vele interjút Brémában az autózás helyett kínált alternatívák területén szerzett tapasztalatairól.

Nemi egyenlőséget szem előtt tartó városok = gyerekjáték?

A „nemek közötti egyenlőség” 2018 politikai korszellemévé vált, arra ösztönözve az intézményeket a világ minden táján, hogy közelebbről megvizsgálják, hogyan viszonyulnak egymáshoz a nők és a férfiak a személyes, a szakmai és a közszférában. De mit jelent ez az európai városok számára?

Amíg te a városod logóját tervezted, addig mások a semmiből építettek fel egy egész várost

Adrian Docea régóta esedékes hidegzuhanyban részesíti az európai városokat, és azt javasolja, hogy kövessék a magánszektor példáját márkájuk felépítésében, mielőtt túl késő lenne.

Zsebedben a városod!

A Card4all projekt alapja az URBACT Jó Gyakorlat címet nyert Gijon Citizen Card, amely 2018-ban ünnepli a 16. születésnapját. Ez idő alatt Miguel Sousa elmondása szerint számos közszolgáltatáshoz biztosított hozzáférést a polgárok számára, ösztönözte e szolgáltatások korszerűsítését és növelte a felhasználók és a városi szolgáltatások közötti bizalom mértékét.

Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője – URBACT rendezvény

Az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont 2018. november 6-án "Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője - Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények" címmel rendezvényt szervez.

Az integrált akciótervekről szóló tanulmány - felhívás

Az URBACT akciótervezési hálózatokban részt vevő városok fő eredménye az integrált akcióterv (IAP), amelyet helyi szinten fejlesztettek ki az URBACT Helyi Csoport (ULG) közreműködésével.

 

TÉR_KÖZ Kézikönyv és példatár a közösségi tervezésről

A fővárosi TÉR_KÖZ pályázati program honlapján „PÉLDATÁR - JÓ GYAKORLATOK A TÁRSADALOM BEVONÁSÁRA”, illetve „NAVIGÁTOR - KÉZIKÖNYV A TÁRSADALMI BEVONÁSHOZ” címmel jelent meg két igen értékes segédlet. A két anyagot a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft szakértői készítették, miután 2015 óta 20 III. kerületi helyszínen valósítottak meg köztértervezést a lakosság aktív bevonásával.

Az URBACT Városfesztivál élményei Lisszabonból

Kétszázötven városból ötszázötvenen vettek részt a Lisszabonban megtartott URBACT városfesztiválon. Riga és Tallin után idén a mediterrán főváros fogadta az európai városfejlesztési program résztvevőit szeptember 13-14-én. A várostalálkozón az URBACT hazai tájékoztatási pontjának, a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpontnak is részt vett két munkatársa. Az esemény idén az URBACT program 15 éves fennállásáról is megemlékezett. A születésnapi programpontok egyik ceremóniamestere egy magyar szakember, Kézy Béla volt.

A városi szegénység leküzdésének dilemmája: a szegény lakosokba vagy a szegény környékekbe fektessünk?

E cikk betekintést nyújt az URBACT városi szegénységgel foglalkozó munkájába, valamint az EU Urban Agenda Városi szegénységgel foglalkozó együttműködéséhez (Urban Poverty Partnership) való hozzájárulásába. Szeptember 14-én a 2018-as URBACT Városfesztiválon belüli „A városi szegénység kezelése az alapoktól (Tackling urban poverty from the ground up)” című, 5. számú sétaműhely is foglalkozott ezekkel a problémákkal. 

Oldalak