Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Társadalmi innovációs megközelítések Nagykanizsa ifjúsági politikájának fellendítésében

A CHANGE! projekt nagykanizsai URBACT csoportja kidolgozta a helyi társadalmi innováció új modelljét – a kezdeményezés kísérleti szakaszban van, az együttműködő megközelítés pedig a nagykanizsai fiatalokra irányul.

A természetbarátoktól az aktivistákig

Nem minden természetszerető ember hajlandó aktivistává válni. Szerencsére a helyi önkormányzat is sokat tehet, nem csak környezeti, de társadalmi és gazdasági hasznokat is elérve. Az ökoszisztéma szolgáltatásokról és a természetalapú megoldásokról szóló kutatások bebizonyították, hogy a természet lehet számos társadalmi kihívás kezelésének alapja – egészségügy, jóllét, klímaadaptáció, élelmiszerbiztonság… Mindamellett a természet védelme, kezelése és helyreállítása nem lehet csak a szakemberek feladata.

A közbeszerzési ciklus 6 szakasza

A közbeszerzés az önkormányzatok és más intézmények által használt áruk és szolgáltatások megvásárlására szolgáló folyamat, amelyben eredetileg a legfőbb paraméter az ár. Ennek értelmében alapvetően a legolcsóbb termék vagy szolgáltatás nyeri el a szerződést, ami nem feltétlenül jelenti a legjobb minőséget vagy a leghatékonyabb megoldást. Az elmúlt két év folyamán a Procure Network arra törekedett, hogy előrelépést érjen el 11 európai város közbeszerzési módszertanában.

Kísérletek a kormányzásban

A 97 URBACT Jó Gyakorlat között számos esetben fordulnak elő innovatív kormányzási törekvések. Az, hogy hol és hogyan kezdik az önkormányzatok az innovációt, három témakörben figyelhető meg. Először, hogyan viszonyulnak a polgáraikhoz és hogyan kezdik a kapcsolatépítést. A második: hogyan létesítenek partnerkapcsolatot szervezetek mind szélesebb körével. A harmadik: az innovatív gyakorlatok megfelelő működéséhez mennyire szükséges a hivatali szervezetek belső átalakítása.

Lakást mindenkinek – Az URBACT városok tapasztalatai a szociális lakásépítésről

Hogy lehet elkerülni a kilakoltatást? Hogyan gondoskodjon a város a legveszélyeztetettebbek és a fiatal tehetségek lakásellátásáról? Hogyan lehet olcsón megoldani a karbon-emisszió csökkentését?

Várostalálkozó – egy magyar városhálózat esélyei

Lehet-e, érdemes-e hazai tematikus várospartnerségeket létrehozni az URBACT, az Urban Agenda partnerségek vagy a jól működő olasz, lengyel városhálózati példák mintájára? A Miniszterelnökség kezdeményezésére a Lechner Tudásközpontban 2017. december 13-án megtartott URBACT Várostalálkozó fókuszában ez a kérdés állt. A külföldi modellek megismerése után a résztvevők közzétették ötleteiket, javaslataikat, ami alapján körvonalazódni látszik egy hazai partnerségi modell.

Városi DNS és város-akupunktúra: a spanyol Murcia rövid története

Nemcsak az elért eredmények teszik projektünket újszerűvé és egyedülállóvá, hanem az is, ahogyan azt elgondoltuk és megvalósítottuk egy valóban integrált városfejlesztési stratégia keretében, az állampolgárok nagyon aktív közreműködésével. A metodikánk nyomán született az ötlet a „városi DNS” és „városi akupunktúra” koncepciójára: egy olyan finom, nem agresszív átalakulás a fenntartható városfejlesztés felé, amely leginkább a közösségi részvételi folyamat eredményeként kivirágzó mini-beavatkozások sokaságaként írható le

URBACT várostalálkozó - 2017. december 13.

A Miniszterelnökség és az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Magyar városhálózati kapcsolat kialakítása az EU városi agendához való hozzájárulás érdekében címmel rendezvényt szervez 2017. december 13-án.

Hatékony vállalkozói együttműködés kiépítése

Hogyan tudnak a városok hatékony programokat indítani a vállalkozások és vállalkozó kedv fellendítésére? Hogyan válaszoljanak a városok a kezdő vállalkozások piacán a napjainkban kialakult strukturális változásokra?

A város élhető és szerethető is legyen – a "placemaking" (téralkotás) szerepe a közös munkában az életteli városokért

A placemaking olyan közös munkát jelent, amikor együttesen tervezik és élettel töltik meg a közterületeket, fellendítik a város kulturális és társadalmi életét. Jan Gehl, a híres dán várostervező az „épületek közti életről” írt. Arról, hogy a közterületek minősége köti az embereket ahhoz a térhez, amelyet közösen használnak, jó minősége fokozza boldogságukat, egészségüket, jólétüket. A téralakításhoz szükség van a hardware javítására, parkosításra, közvilágításra, növényzet telepítésére, utcai művészetre és software-re, az akciók, rendezvények szervezésére, hogy az emberek kötődjenek a területhez és keltsék életre a környezetet.

Oldalak