„Virágzó utcák”, avagy a Thriving Streets hálózat sikerei

2019 nyarán tíz európai város fogott össze a „Virágzó utcák” („Thriving Streets’) névre keresztelt akciótervezési hálózatban, amely 2020 májusától folytathatta munkáját 2. körös APN hálózatként. Az Akciótervezési Hálózat célja volt az utcák átalakításával barátságosabbá tenni a városokat, ösztönözni a gyaloglást és a kerékpározást, valamint csökkenteni az autófüggőséget. E gondolatok mentén kötelezték el magukat városaik egészségesebb, vonzóbb, elérhetőbb, befogadóbb és virágzóbb jövője érdekében. A Hálózat munkájáról és az elért eredményekről Vékony Orsolyát és Molnár Emesét, az EDC Debrecen munkatársait kérdeztük.

 

 

1. Milyen fejlesztési célok kerültek megfogalmazásra a Debrecen Integrált Akciótervben?

A Debrecen Integrált Akcióterv elkészítésének első lépéseként az URBACT Helyi Támogatócsoport tagjaival történő interjúk alapján készült egy problémafa, mely a Belváros Akcióterületen jellemző problémák, nehézségek feltárását szolgálta. Erre reflektálva, valamint az URBACT metódus, a találkozókon elsajátított technikák és a tapasztalatok, jó gyakorlatok beépítésével kerültek megfogalmazásra azok az akciók, melyek egy pezsgőbb, nyüzsgőbb Belváros létrejöttét segítik elő. Az akciók között található a tömegközlekedés fejlődését elősegítő, sétálóövezet bővítését célzó, zöldterület megújító és kerékpárosbarát fejlesztések is. Jelenleg megvalósítás alatt álló projekt például a Petőfi tér rekonstrukciója, melynek keretében megújításra kerül a tér zöldfelülete, valamint játszótér felújítás és egy tó is létrehozásra kerül a területen. A tér megújításával a Vasútállomás környezete egy újabb közösségi térré alakul, ahol a lakosok kikapcsolódhatnak, valamint segíti a Belváros sétálóövezet összekötését a Nagyállomással. Az Integrált Akcióterv Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájával (2021-2027) összhangban készült, így biztosítva a fejlesztések sikeres megvalósítását.

 

2. Az URBACT Helyi Csoport tagjai között Debrecen önkormányzatán kívül különböző intézmények, vállalkozók, hatóságok és multinacionális cégek képviselői vannak. Kik a legaktívabb szereplők és hogyan járultak hozzá az akció sikerességéhez?

A helyi URBACT támogatócsoport létrehozásakor nagy hangsúlyt fektettünk a diverzitás megteremtésére, tehát városi szervezetek és magánszféra szereplői egyaránt képviseltették magukat. A kiválasztott akcióterületen érdekelt helyi szereplők bevonásakor kulcs szempont volt, hogy a szervezet tevékenysége kapcsolódjon az akcióterülethez vagy hatással legyen rá, és fordítva. A projekt megvalósítás során Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett olyan vállalatokkal és szervezetekkel dolgoztunk együtt, mint a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. Debreceni Vagyonkezelő Zrt., DV Parking Kft., DKV Debreceni Közlekedési Zrt., Cívis Ház Zrt., Magyar Kerékpárosklub, Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület, továbbá több, a célterületen működő szolgáltató, például éttermek, fodrászat stb.

A kezdetektől nagy létszámmal, kb. 30 szervezettel dolgoztunk együtt, ami magában hordozza az előnyöket és a hátrányokat is. Például, ahogy a projekt egyéb területeire is, így a helyi támogatócsoporttal közös munkára is hatással volt a pandémia. A problémafeltárás szakaszában a személyes találkozókat felváltották az online, egyszemélyes interjúk. Azonban ennek köszönhetően olyan értékes inputokat kaptunk, melyek talán egy ilyen nagy létszámú személyes találkozó keretében nem hangoztak volna el. A Debreceni Autómentes nap program keretében valósult meg a projekt Kisléptékű Kísérleti Akciója, ahol az esemény fő szervezője a DKV Debreceni Közlekedési Zrt., aki maga is URBACT helyi csoporttag. Az esemény szervezése mellett kiállítóként is több ULG tag volt jelen. Összességében elmondható, hogy egy lelkes, támogató és aktív csoporttal dolgozhattunk együtt, mely elősegítette az akcióterv létrejöttét.

 

3. Melyek azok a legfontosabb fejlesztési igények, amelyek a legtöbb partnervárosban hasonlóképpen felmerültek az akció során? Debrecen mit tanult más Thriving Streets partnerektől a folyamatban?

A találkozók során a partnervárosok megismerhették a helyi kihívásokat, mely alapján hamar kiderült, a különböző adottságok és helyi viszonyok ellenére is hasonló problémákkal szembesülnek a települések. A több zöld terület igénye, a sétálóövezetek bővítése és a parkolási kérdések megoldása mind olyan témakör, melyre napjainkban a városok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek.

A Thriving Streets projekt során számos jó gyakorlatot ismerhettünk meg mind a partnerség, mind az URBACT program más projektjeinek partnervárosaitól. A spanyol Pontevedra városába tett látogatáskor megtapasztalhattuk, milyen egy autómentesített városban gyalogosan közlekedni, a polgármestertől pedig megtudhattuk, milyen kihívásokkal szembesültek az átalakítás folyamata során, milyen lépésekre volt szükség a lakosság támogatása, elfogadása érdekében. A Walk’n’Roll Cities záróeseményén Barcelonában megtekintettük az egyik, város által nemrégiben kialakított Szuperilla övezetet mely során egy adott szuperblokkot autómentes övezetté alakítottak, egyszerű utcabútorokkal, felfestésekkel, kisebb játszóterekkel és növényekkel töltötték meg az utcákat.

A projekt keretében a jó gyakorlatok mellett olyan tapasztalatokat is megosztottak egymással a partnerek, amikor egy akció nem járt sikerrel, a helyi lakosokkal való együttműködés nehézségekbe ütközött. Ezen tapasztalatok megosztása szintén fontos, hiszen ezekből is rengeteget tanulhattak a partnerek.

A találkozók során bemutatott jó gyakorlatok és a különböző témában tartott online workshopok rávilágítottak azokra a kulcs tényezőkre, melyek segítségével a nemzetközi projektek nem csak eredményesek, de hatással lehessenek a későbbi, hasonló fejlesztési irányokra is. A politikai elköteleződés, a monitoring, a lakosság bevonása és a lelkes támogató csoport mind elengedhetetlen a hosszú távon is sikeres projektekhez.

 

4. A zöldterületek kialakítása és a parkolóhelyek biztosításának kérdésére sikerült megoldást találni?

A személyes partnertalálkozók során több olyan megoldást, jó gyakorlatot is láthattunk, melyek erre a problémára nyújtanak megoldást, inspirációként szolgálhatnak a város jövőbeli fejlesztéseihez. Ilyen például a Pontevedra városában található számos felszín alatti parkolóház, melyek lehetőséget biztosítanak a fölöttük lévő tér más funkcióval történő megtöltésével, például parkok, zöldterületek kialakításával. Nagyváradon a meglévő parkolóházak oldalán zöldfalakat hoztak létre, melyek az autók által kibocsátott káros anyagok megkötését segítik elő a városban. Barcelonában és Nagyváradon is dolgoznak olyan koncepciók megvalósításán, mely során a több sávos autóutat leviszik a föld alá, míg a felszínen újabb sétálóövezetet tudnak kialakítani.

A zöldterület vs felszíni parkolók vitáját hivatott feloldani Debrecenben a megvalósítás alatt álló, Belváros zöldterület fejlesztését célzó uniós beruházás, melynek során közel 200 felszíni parkoló felszámolására került sor, a parkolókat az éppen kivitelezés alatt álló mélygarázsba helyezik át.  Az így felszabadult területek teljes egészében az emberek rekreációját szolgálja, zöldterületek és értékes, minden generációt kiszolgáló közösségi terek kerültek kialakításra.

 

5. A pandémia nem hagyott sok lehetőséget a személyes találkozásokra, a Thriving Streets partnerek hogyan tudtak megbirkózni ezzel a kihívással? Mennyiben befolyásolta ez a helyzet az egymás közötti tapasztalatcserét?

A Thriving Streets projekt 2. fázisának kezdetétől a pandémia következtében a tervezett személyes partnertalálkozók az online térbe költöztek át. Az URBACT metódus és a találkozók során használt online vizuális eszközök (pl. Mural, Miro) használata azonban nagyban segítette a tudás- és tapasztatlatcserét, emellett a folyamatos kapcsolattartás segítette a közös munka eredményességét. 2022 áprilisában, két év után először volt lehetőségünk személyes partnertalálkozóra Portugáliában. Itt már a korábbi online megtartott események következtében gördülékenyebben tudtunk együtt dolgozni a közös feladatok megoldásán, és közben a beszélgetések alatt még elmélyültebben tudtuk megosztani egymással az ötleteinket, tapasztalatainkat. Ezek mind elősegíthetik további közös nemzetközi együttműködések létrejöttét is.

 

A Thriving Streets akciótervezési hálózat projektje jó példaként szolgál nemcsak a városok közötti hatékony tapasztalatcserére, de a változatos hátterű helyi szereplők bevonására is. A Hálózat bebizonyította, hogy a fenntartható, környezetbarát közlekedési módok elterjesztése igenis a szemléletformálással kezdődik és egy Helyi Támogató Csoport (ULG) is nagy hatással tud lenni a lakosság hozzáállására. Bízunk abban, hogy a projektet követően is megmarad a Hálózat partnereinek lelkesedése és további európai városokkal oszthatják meg értékes tapasztalatukat a témában.