Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

4 módja annak, hogy életet leheljünk a város üresen álló tereibe

Az európai városok egyik kihívása, hogy üres vagy alulhasznált épületeiket, tereiket miként tudnák hasznossá tenni. Számos egyszerű, innovatív megközelítést láthatunk, amelyek sikeresen hozták össze a lakókat, a vállalkozókat vagy más szereplőket a kihasználatlan irodaépületek, korábbi ipari létesítmények vagy egyéb monofunkciós területek hasznosítására.

Hogyan élénkült meg a városközpont a lakosok és a helyi vállalkozások bevonásával?

A holland Heerlenben sokan szerettek volna változást, de nem tudták, hogyan kezdjenek neki. Az URBACT programban való részvétel által kapott inspiráció, a helyiek részvétele és aktivitása mellett a változások ma már érezhetők.

A városi közjavak újragondolása: a Civic eState projekt

Nápoly „városi közhasználati” politikájának meghatározó vonása, hogy művészek, kreatív alkotót, innovátorok és a város lakói kapnak felhatalmazást arra, hogy magukat megszervezve a város közösségi infrastruktúráját, elhagyott vagy alulhasznált ingatlanjait használják közösségi kezelésben. Christian Iaione, URBACT vezető szakértő mutatja be Nápoly Jó Gyakorlatát, amelyet a Civic eState projekt keretében alkalmaznak más európai városok.

Lehet-e Európa fenntartható 2030-ra? Csak ha a városok mutatják az utat…

A Juncker Bizottság legújabb fenntarthatósági jelentése nem igazán tudta megszólítani a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokat. Nyilvánvaló, hogy a városoknak muszáj jobban bekapcsolódniuk a jövő alakításába.

Lakáspiaci paradoxon: mit tehetnek a helyi önkormányzatok?

A lakáspiac financializációjának negatív következményei elsőként és legerősebben helyi szinten jelentkeznek, a városi lakáskínálatban. Ezért kritikus kérdés az, hogy az önkormányzatok tesznek-e valamit a helyzet javítására, vagy hogy milyen mértékben lehet a megfizethető árú lakhatás egyre növekvő problematikáját helyi szinten kezelni.

Hogyan biztosítsuk a lakhatáshoz való jogot?

Laura Colini URBACT programszakértő, aki a Firenzei Egyetem városi és területi tanulmányok szakán a posztszocialista német városokról írt PhD-t, Berlin és Barcelona példáján keresztül bemutatja, miket tehetnek városok a „lakhatáshoz való jog” jobb érvényesítése érdekében.

Re-grow City: hogyan faragunk előnyt a hátrányainkból?

A Re-grow City vezető szakértője, Dr. Hans Schlappa regenerációs szakember és akadémikus. Ez a hálózat a városi zsugorodás jelenségével szembenéző kis- és közepes városokkal működik és a német Altena sikereit követi, ahol például a Stellwerk nevű civil koordinációs platform minimális finanszírozás mellett tud közösségi szolgáltatásokat működtetni.

Tropa Verde: a jutalmak újrahasznosítása

Yvan Corbat URBACT programszakértő szerint a jó viselkedés jutalmazása még mindig működik! Erre alapul a gyakorlat a Szent Jakab zarándoklat célállomásán, a spanyol Santiago de Compostelában, ahol a helyi polgárokat az újrahasznosításért jutalmazzák.

“Tropa Verde” jó gyakorlatban, melynek célja a környezetkímélő magatartás ösztönzése, újrahasznosításra leadott hulladékokért multimédiás platformon keresztül ajándékokat és kedvezményeket kapnak a polgárok a programba bevont szponzorok – helyi üzletek, éttermek vagy közszolgáltatások – körében.

URBACT Campus: képzés a sikeres jógyakorlat-átvevő munkához

Hogyan lehet a helyi szereplők aktivizálásával, helyzetbehozásával a legtöbbet kihozni egy külföldi jó gyakorlat meghonosításából? A párizsi URBACT Titkárság által kidolgozott, de magyar szakértőkkel levezényelt URBACT Campus elnevezésű kétnapos képzés a transzfer projektek városi szakembereinek és a munkába bevont helyieknek szólt.

Lakáspiaci paradoxon: több befektetés, mégis kevesebb megfizethető lakás?

Miért van az, hogy miközben jelentősen megnőtt a tőkebefektetés volumene a lakásépítési szektorban, a városok lakóinak mégis egyre nehezebb megfizethető lakáshoz jutnia. Tosics Iván, a Lakhatási Kutatások Európai Hálózatának (ENHR) alelnöke és a European Urban Research Association (EURA) végrehajtó bizottságának tagja a „lakáspiac financializációjának” hatásait vizsgálja.

Oldalak