Életkor-specifikus lakókörnyezet? Ne versenyezzünk, inkább keressünk új együttműködési módokat!

Európa a demográfiai változás korát éli, és jó esély van az egyre magasabb élettartamra. Emiatt viszont a segítségre szoruló idősek száma nőni fog a soron következő évtizedekben. Az Eurostat adatai szerint a 65 évesnél idősebbek aránya a mostani 19 %-ről 29 %-ra nő 2050-ig. Ugyanakkor a csökkenő születési arányok miatt egyre kevesebb a róluk gondoskodni tudó barátok és rokonok száma. A demográfiai helyzethez való alkalmazkodás és az idősek számára megfelelő életfeltételek biztosítása az európai városok nagy kihívása lesz a közeli jövőben.

A demográfiai helyzethez alkalmazkodó lakókörnyezet

Az életkornak megfelelő lakásfeltételeket nemcsak gondozó intézményekkel kell biztosítani. Az intézményes idősgondozás egyrészt nem felel meg az időskorúak igényeinek, akik szeretnének a lehető legtovább függetlenül megmaradni otthonukban és megszokott környezetükben, és egyébként anyagilag sem lehetséges.

A megoldás érdekében az életkornak megfelelő lakásfeltételeket tágabb perspektívában, az egyedi lakóépület és az épített környezet keretein túllépve átfogó, integrált lakókörnyezet perspektívájában kell megközelíteni. Ebbe beletartozik a közlekedés, az ambuláns ellátás, az élelmiszer ellátás, és a napi szolgáltatások mellett az időskorúak és rokonaik megfelelő tájékoztatása és a gondozási igényekkel kapcsolatos javaslataik figyelembevétele. Alapvető feltétel továbbá, hogy gyalogos távolságon belül legyenek közösségi terek és a társasági és kulturális programok, mert ezek által lehet elkerülni az időskorúak elszigetelődését. Mindehhez új együttműködési formák szükségesek a városvezetés, a lakásszektor, a szociális ellátás és az egészségügy között, és szükséges a fentiek mellett az önkéntes állampolgári közreműködés is. A cél szinergiák létrehozása, a tudás kölcsönös átadása és a költségek csökkentése.

Számos példa van a fenti csoportok közötti együttműködési modellekre, de a legtöbbjük projektek keretekben működik és még kísérleti fázisban van. Az életkornak megfelelő lakásigények kielégítéséhez az együttműködési modellek széles bázisát kell megteremteni.

Önkormányzatok: a stratégiai keretek megteremtése – lakóterületi akciók

Moduláris, részletekből építkező városfejlesztési programokra van szükség. Az önkormányzatok fontos szerepe, hogy semleges moderátorként összegyűjtik és aktivizálják a helyi érdekelteket, akik együtt fognak hozzá a lakókörzet fejlesztési programjának kialakításához. A cél: összeszedni a meglevő szolgáltatásokra vonatkozó igényekkel és hiányosságokkal kapcsolatos helyi ismereteket. Ezután a programot a helyi lakosok igényeihez és a helyi erőforrásokhoz lehet szabni.

Cuxhaven észak-német városból való egy érdekes példa az integrált kommunikáció levezetéséről. A Cuxhaven-Lehfeld városnegyed fejlesztési tervének kidolgozása során az önkormányzat elkészítette a városrész jelenlegi állapotának 3D-s modelljét. Ezt a modellt használták a részvételi folyamatban, az érintettekkel és a lakosokkal való megbeszélések során. A modell jó szolgálatot tett, amikor a lakosok meg akarták mutatni, hogy melyik közteret kell átalakítani és korszerűsíteni.

A lakásgazdálkodási szektor fontos szereplő a városrészi koncepciókban

Bár a lakásszektor fő feladata lakások létrehozása, ma már egyre több lakásépítési vállalkozás nyújt egyéb szolgáltatásokat is az idősek részére, hogy megtartsák a megbízható bérlőiket, elkerüljék, hogy üresen álljanak lakások, és hogy megőrizzék a cég jó hírét. Példa erre az úgy nevezett „Bielefelder Modell”. Ez a projekt nevezetes arról, hogy a szociális gondozás keretében fenntart 24 órás szolgáltatást is. Az egyik háztömbben működő „szerviz pont” a projekt területén és környékén élő minden lakos rendelkezésére áll.  A BGW Lakásszövetkezet (Bielefelder Gesellschaft für Wohnen und Immobiliendinstleistungen mbH) az alap-feladatával foglalkozik, az egészségügyi és szociális gondoskodást szakmai szervezetek végzik. Ezek részt vettek a lakóterület tervezési és építési folyamatában is. A legfőbb szempont a kifizethetőség. A bielfeld-i lakosoknak nem kell fizetniük az alapvető szolgáltatásokért, mert ez a terület nem tartozik hivatalosan a „támogatott lakás” kategóriába. Ezért a BWG lakótelep és a környező terület lakosai minimális áron igény szerinti és egyedi szolgáltatásokhoz jutnak.

Az önkéntes szektor részvétele

A civil társadalom önkénteseinek szakmai részvétele révén bővülhet a szolgáltatások köre és csökken a költség. Nélkülük a stratégiák többsége nem valósulhatna meg pénzhiány miatt. Fontos ezért, hogy a lakásszövetkezetek, az önkormányzatok és a gondozó szolgálatok keressék és vegyék fel a kapcsolatot az önkéntesekkel, és már kezdettől fogva támogassák és tájékoztassák őket.

Jó példa erre Berlinben az idősekkel foglalkozó „Infothek” szervezet. A GESOBAU AG lakásszövetkezet ingyenesen biztosít számukra helyiséget. Az Infotheket önkéntesek működtetik. Tájékoztatják az időseket a gondozószolgálatról, szabadidős lehetőségekről, adminisztrációs teendőkről és a környékben működő javító szolgáltatásokról.

Találjunk ki kicsi és moduláris megoldásokat – lépjünk túl a versengés elavult mintáin

Gyakran a kicsi, egyszerű, átadható megoldások működnek a legjobban, és rezilienssé, a körülményekhez alkalmazkodóvá teszik a lakókörnyezetet. Nem kell mindig költséges és intézményes rendszerekben gondolkodni ahhoz, hogy az idősekről megfelelően gondoskodjunk. Sok megoldásnál az a fontos, hogy legyen kellő együttműködés a helyi érdekeltek között, és el kell kerülni a gondozó szolgálatok közötti versenyt. Mivel egyre több idős ember küszködik a szegénységgel, a jutányos ár alapvetően fontos. Változnak a nyugdíjrendszerek, egyre több az idős ember és közöttük nő az alacsony jövedelműek száma és azoké, akiknek aktív életük egy részében nem volt munkaviszonya. Mindezek miatt alacsony költségű programokra van szükség. A legjobb megoldások a helyi szinergiára épülő modellek.

Szerző: Jonas Schotze, Német Lakásügyi, Város- és Területfejlesztési Egyesület és Németország és Ausztria Nemzeti URBACT Pontja