Genova, Amszterdam és az Interaktív Városok a közösségi média újítóinak bajnokok ligájában

Az Interactive Cities (Interaktív Városok) nevű európai városhálózat – melyben Debrecen is részt vesz – tapasztalata azt mutatja, hogy a Facebook, a Twitter és az Instagram sokkal több, mint egy kommunikációs eszköz: képes arra, hogy aktiválja a polgárok részvételét és kreativitását.

Olaszország kétségtelenül az egyik olyan európai ország, ahol a közösségi médiahasználat a közigazgatási kommunikációs stratégiák rendszeres elemévé vált. A nagy európai városok – például London, Párizs, Rotterdam vagy Barcelona – közösségi média felületeire pillantva megérthetjük, hogy ezek a közösségi média ökoszisztémák, amelyek gyakran nagyon különböznek egymástól, mennyi innovatív ötletet tartalmaznak a legkülönbözőbb témákban, a város népszerűsítésétől a gazdasági fejlődésen keresztül a civil részvételig.

Az utóbbi években néhány úttörő város arra törekedett, hogy javítsa a polgárok és a helyi közigazgatás közötti kapcsolatokat a közösségi média és alkalmazások használatával. Az URBACT interaktív Városok hálózatának tapasztalata ismételten rávilágít arra, hogy a közösségi média nélkülözhetetlen eszköze minden fenntartható városfejlesztési stratégiának.

Nem véletlen, hogy a hálózat – olyan partnerekkel, mint Párizs, Lisszabon, Ghent és Palermó – vezető szerepét Genova vállalta. Az elmúlt években Genova határozottan összekapcsolta a közösségi média használatáról szóló vitát a városi brand erősítésével, amely fontos eredményeket hozott nemcsak a látogatottság szempontjából, hanem a város láthatóságát tekintve is akár a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy az orosz VKontakte vonatkozásában.

A tét nem csak egy szám, hogy – főként turisták és bloggerek  – hányszor használták az elmúlt években a #GenovaMoreThanThis hashtaget, hanem a város előmozdításával foglalkozó valamennyi kommunikátor közötti koordinációs stratégia is. Egyfajta közösségi média tér, amelyben együtt tudnak működni az önkormányzat oldalán a városi múzeumok, az ókori kikötő, a repülőtér (hogy csak néhányat említsük), vagy akár olyan informális csoportok is, mint a helyi Instagram használók közössége, sőt akár a genovai és sampdoriai közösségi médiamunkások is, meghatározva a jövő városának közös, együtt létrehozott történetét.

Ezt a tapasztalatot megosztva más európai városokkal a genovai és más városi érdekeltek olyan tudásra tesznek szert, amelyek új típusú összehasonlítást adnak európai szinten. A városok egy csoportja első ízben beszél arról, hogy a közösségi média hogyan teremtheti meg a városfejlesztés új formáit a sikeres tapasztalatokból kiindulva, például Párizsban, ahol a polgárokat a közösségi hálózatokon keresztül vonták be olyan kezdeményezésekbe, mint a részvételi költségvetés, vagy a turisták által kevésbé látogatott városrészekben lévő történelmi boltok népszerűsítése. A közösségi hálózatokon keresztül sikerült a lakosok és a társadalmilag és gazdaságilag felelős turizmus közötti összhangot erősíteni.

A közösségi és a városi innovációs stratégiák interakciója bontakozik ki Helsinki példájában, amikor több tucat adatkészletet tettek elérhetővé olyan alkalmazások és platformok létrehozása érdekében, amelyek javítják a polgárok részvételét a városi döntéshozatali folyamatokban (például az Open Ahjo, amely az önkormányzati döntések geolokációját végzi el). Említhetjük Amszterdam példáját is, amely közösségi média stratégiáját egy ambiciózus városi branding stratégiával köti össze, a város valamennyi területét és társadalmi csoportját érintően. Ez a fajta interakció jelenti az első számú kihívást azoknak a városoknak, amelyek az URBACT hálózat keretében megvitatták a közösségi média platformokkal és a startupokkal, innovátorokkal (mint a torinói First Life civil közösségi hálózat) kialakítandó kapcsolatok lehetőségeit.

Mind több város bevonása a gyakorlatok és tapasztalatok cseréjébe bizonyára felhívja az európai intézmények és az európai szinten működő egyéb városi hálózatok figyelmét, hozzájárulva ahhoz, hogy ez a párbeszéd stabillá és strukturálttá váljon. Az utóbbi években egyre többen törekednek egy olyan összehasonlító elemzésre, amely megmutatja, hogy a közösségi médiát hogyan érdemes használni, és milyen új funkciók származhatnak belőle, amelyekkel lefedhetjük a legsürgetőbb városi kihívások kezelését az új munkahelyek teremthetésétől a gyengébb csoportok társadalmi beilleszkedéséig. Az Interaktív Városok partnereinek munkájából sok hasznos információ került felszínre, amely akár Olaszországban, akár Európa-szerte tudja támogatni, hogy felismerjük a közösségi média példátlan (és váratlan) támogatását a városi politikák megvalósításában.

Írta: Simone D'Antonio, Ad Hoc szakértő

A fordítás eredetiéül szolgáló cikk itt található: http://www.urbact.eu/genoa-amsterdam-and-interactive-cities-champions-league-social-media-innovators