Tanulni vagy lemaradni – digitális kultúra a XXI. században Nyíregyházán

Vajon figyelmen kívül lehet-e hagyni a társadalmi szükségleteket, a munkahely és lakókörnyezet iránti különböző igényeket, a technikai modernizációt, az infokommunikációs eszközök és csatornák elterjedését? A városokban élő, dolgozó emberek mindennapjait egyre inkább befolyásolja a digitalizáció. Helyi közösségre, gazdaságra, munkahelyekre gyakorolt hatásáról és kihasználási lehetőségeiről kérdezzük Kézy Bélát és Bartók Dávidot, az URBACT TechTown projekt képviselőit.

Hogyan került Nyíregyháza látóterébe a digitális gazdaság?

A digitális gazdaság ma egyre több város figyelmének középpontjába kerül – és nem véletlenül. Az Európai Bizottság becslése szerint a digitális gazdaság már jelenleg is a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport GDP-jének 8 százalékát adja, és ennek az aránynak a dinamikus növekedése várható a jövőben. A McKinsey tanácsadó cég 2011-ben készített tanulmánya szerint a fejlett országokban az internet jelentette az alapját a GDP növekedés 21 %-ának már a vizsgálatot megelőző öt évben is.  Ráadásul azok az európai kis- és közepes vállalkozások, amelyek digitális technológiákat alkalmaznak két-háromszor olyan gyorsan növekednek, mint az átlagos európai kisvállalkozások.

Sokan persze még ma is csak a szoftver- vagy éppen weblapfejlesztő, esetleg e-kereskedelemben tevékenykedő cégekre gondolnak, mint a digitális gazdaság szereplőire. Nos, a digitális gazdaság ma már ettől sokkal több: a digitális technológiák alkalmazása a hagyományos iparágakban legalább olyan fontos, mint a high-tech cégekben. A már említett McKinsey tanulmány rámutat arra, hogy az internetes megoldások alkalmazásával létrehozott hozzáadott értéknek több mint 75%-a a hagyományos iparágakban keletkezett. És miközben úgy érezzük, hogy a digitalizáció már ma is mindenütt jelen van életünkben – ez még csak a kezdet! Egyes elemzések szerint a digitalizáció hatása a termelékenységre és az innovációra olyan mértékű lehet, mint amit a 19-20. század fordulóján az elektromos áram használatának elterjedése gyakorolt.

Miközben a digitális gazdaság fejlesztése óriási lehetőségeket rejt magában, legalább ekkora a kockázata annak, ha ezen a téren egy város lemarad. Ha megnézzük az adatokat, Magyarországon van még mit tenni: a 2017-es Digitális Gazdaság és Társadalom Index (Digital Economy and Society Index – DESI)^[1] alapján Magyarország a 21. helyet foglalja el az EU tagállamai között és az alacsonyan teljesítő országok csoportjába tartozik.

Nyíregyháza felismerte a kihívásokat és lehetőségeket, évekkel ezelőtt aktívan kezdett el foglalkozni a digitális gazdaság alapjainak megteremtésével: a városban és térségében 2015-ben a Digitális Magyarország egyik alprogramja keretében 1,7 milliárd Ft értékben valósultak meg beruházások:

1. Szélessávú infrastruktúra kiépítése: a szélessávú internet-szolgáltatás elérésének biztosítása minden háztartás számára
2. Digitális közösség és gazdaság fejlesztése: az elektronikus szolgáltatások igénybevételét támogató intézményi infrastruktúrafejlesztés megvalósítása
3. Digitális készségek növelése: speciális pedagógiai programok indítása, az ehhez szükséges eszközök beszerzése hátrányos helyzetű tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében
4. Elektronikus ügyintézés kiterjesztése: az online közszolgáltatások számának növelése

Rendelkezésre álltak tehát források és elképzelések – de a gyakorlati tapasztalat korlátozott volt a városban ezen a téren. Ilyen helyzetben érkezett a megkeresés: csatlakozna-e a város az Urbact III program keretében megvalósuló TechTown projekthez, melynek célja a digitális gazdaság fejlesztése a kis- és közepes városokban.

Kik voltak a partnerek, milyen konkrét hasznosítható ötleteket láttatok a partnerországok gyakorlataiban?

A TechTown projekt keretében 11 partnerváros dolgozott együtt több mint két éven keresztül, úgymint Barnsley (Egyesült Királyság) – vezető partner, Basingstoke (Egyesült Királyság), Césis (Lettország), Clérmont-Ferrand (Franciaország), Dubrovnik (Horvátország), Gävle (Svédország), Limerick (Írország), Loop City – kisvárosok hálózata Koppenhága körül (Dánia), Nyíregyháza (Magyarország), San-Sebastian (Spanyolország) és Syracusa (Olaszország).

A projekt a digitális gazdaság fejlesztése terén 4 fő területre fókuszált:

1. A digitális gazdaság jobb megértése – ahhoz, hogy egy város fejleszteni tudja a digitális gazdaságát, meg kell értenie azt, rendelkeznie kell adatokkal, ismernie kell a szereplőket és világosan látnia kell a digitalizáció útjában álló akadályokat.
2. Digitális munkahelyek teremtése – ennek kapcsán négy altémával foglalkozott a TechTown partnerség: (1) új digitális munkahelyek teremtése – a start-up vállalkozások szerepe; (2) digitális munkahelyek teremtése a hagyományos vállalkozások digitális átalakításán keresztül; (3) Smart city megoldások és munkahelyteremtés; (4) a fizikai helyek, terek szerepe a digitális közösség megerősítésében.
3. A tehetségek beazonosítása, fejlesztése és megtartása – hogyan tudják a városok a tehetséges fiatal szakembereket vonzani és megtartani.
4. A helyi kormányzás, városirányítás szerepe a digitális átalakulás folyamatában.

A partnervárosok közösen gondolkodva, egymástól tanulva keresték a konkrét megoldásokat ezeken a területeken. A projekt során számos olyan megoldást láttunk, melyet a jövőben Nyíregyháza adaptálni szeretne a digitális gazdaság erősítése érdekében. Néhány példa ezek közül:

1. A svédországi Gävle-ben egy Kick-start nevű program keretében gyors átvilágítást végeznek hagyományos nagyvállalatoknál, feltárva a digitalizációban rejlő legfontosabb konkrét lehetőségeket;
2. A STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics) és digitális készségek fejlesztése terén jó példának tartjuk a tanórákon kívüli digitális készségfejlesztést célzó LearnIT programot, amelyet a lettországi Césis-ben ismertünk meg.
3. Szintén Césis-ben ismerhettük meg azt a start-up központot, mely egy korábban használaton kívüli iskolában került kialakításra, minimális befektetéssel, sok közösségi munkával, és amely ma már számos ígéretes induló vállalkozásnak ad otthont a városban.
4. A Barnsley-ben működő Digitális Média Központ (Digital Media Centre – DMC) kiváló példája annak, hogy miként kell felépíteni és működtetni egy komplex vállalkozássegítő rendszert, melynek csak egyetlen (és nem is a legfontosabb) eleme maga a létesítmény, a fizikai infrastruktúra.

Hogyan sikerült a város különböző szereplőivel együttműködni, közösen tanulni a projektből?

A projekt megvalósításának lelke, központi eleme helyi szinten az URBACT Helyi Csoport (URBACT Local Group – ULG) - tagjai Nyíregyházán olyan szervezetek, amelyek a digitális gazdaság fejlesztésének különféle területeivel foglalkoznak, vagy érdekeltek a digitális gazdaság fejlesztésében, és a projekt céljainak megismerése után kifejezték szándékukat, hogy aktívan részt vegyenek az ULG munkájában. A Polgármesteri Hivatal mellett képviselteti magát az egyetem, a kamara, közüzemi vállalatok, és persze jelen vannak a digitális területen működő helyi vállalkozások képviselői is. Az ULG működésének talán az egyik legfontosabb eredménye, hogy a digitális gazdaság fejlesztése mint téma napirendre került a városban, és aktív dialógus kezdődött a különböző szereplők között.

Azok az ULG tagok, akiknek a nyelvtudása lehetővé tette, részt vettek nemzetközi partnertalálkozókon is: az egyik helyi vállalkozás tulajdonosa például Barnsley-ban tartott előadást arról, hogy új irodaházukban hogyan tervezi egy olyan közösségi hely megteremtését, mely találkozási pontja lehet az informatika, a digitalizáció iránt érdeklődő diákoknak, szakembereknek és vállalkozóknak, míg a Nyíregyházi Egyetem egyik vezetője Tallinban vett részt tanulmányúton és bepillantást kapott az észt digitális csoda kulisszái mögé.

Mik az elkészült akcióterv legjelentősebb intézkedései, miként tervezitek megvalósítani?

A helyzetelemzés egyértelműen rámutatott arra, hogy a digitális készségek és a tudatosság alacsony szintje akadályozza a digitális gazdaság fejlődését a városban – így az akcióterv legfontosabb célkitűzése az alapok megteremtése, a digitális gazdaság fejlődéséhez szükséges készségek és tudás fejlesztése. Ennek érdekében négy prioritási területet határoztunk meg.

1. Tudatosítás – elsősorban a helyi döntéshozók és vállalatvezetők körében; meg kell értetni a legfontosabb szereplőkkel a digitális gazdaságban rejlő potenciált, illetve a lemaradás kockázatait.
2. Tehetségek megtartása, vonzása, fejlesztése – az akcióterv komplex beavatkozásokat javasol ennek érdekében.
3. Digitális / STEM készségek és ismeretek fejlesztése.
4. A tehetségek és vállalkozások összekapcsolása – helyi hálózatok, együttműködések kialakulásának ösztönzése

Az akcióterv mögött meghúzódó megközelítés egyik fontos tulajdonsága, hogy az épít a város gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés terén eddig megtett és tervezett lépéseire. Ennek érdekében, noha az akcióterv javasol teljesen új intézkedéseket is, fontos a már korábban is tervezett beavatkozások továbbfejlesztése az URBACT projekt keretében szerzett tapasztalatok és megismert jó gyakorlatok alapján. Az új intézkedések többsége is erőteljesen épít már megvalósult vagy folyamatban lévő kezdeményezésekre és projektekre és az akcióterv támaszkodik már meglévő programokban (például foglalkoztatási paktum, városi CLLD projekt) rejlő finanszírozási lehetőségek kihasználására is (elsősorban kisléptékű szoft fejlesztések esetében).

A szinergia megteremtésének igényét tükröző egyik legjobb példa, hogy az akciótervben szerepel egy – technológiaorientált és digitális vállalkozások számára komplex szolgáltatásokat nyújtó – innovációs központ létrehozása, melynek finanszírozását a város az ERFA finanszírozású TOP barnamezős projektje keretében biztosítja.

Mit adott számotokra az URBACT program, mik a további terveitek, miért ajánlanátok másoknak az URBACT-ban való részvételt?

Az URBACT program talán egyik legfontosabb eredménye, hogy a digitális gazdaság kérdésköre ténylegesen „felkerült a térképre” a városban. Ezen kívül a TechTown partnerség egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a különböző – gazdaságfejlesztésben érintett – városi szervezetek munkatársai hasonló európai városok gyakorló szakembereitől ismerjenek meg újszerű megoldásokat, jó gyakorlatokat a digitális gazdaság fejlesztése terén.

S talán a legfontosabb, hogy hosszú távú együttműködés alapjait sikerült lerakni, amelynek már most is körvonalazódik néhány konkrét lépése. Nyíregyháza meghívást kapott az induló TechRevolution URBACT transzfer (tudásátadási) hálózatba, amely lehetőséget biztosít arra, hogy Barnsley gyakorlati tapasztalataira támaszkodva alakítsa ki a barnamezős TOP projekt keretében megvalósítandó innovációs központ fenntartható működési és üzleti modelljét, fejlessze vállalkozássegítő rendszerét. Emellett a napokban került benyújtásra egy olyan Interreg Europe pályázat, amelyben részben korábbi TechTown partnervárosokkal, részben új partnerekkel együttműködve a cél a helyi digitális közszolgáltatások fejlesztése.

    Fotó: Barnsley Digital Media Center

És ez csak a kezdet! Az URBACT programban való részvétel olyan új lehetőségeket nyitott Nyíregyháza számára, amelyek kiemelten fontosak hosszútávú fejlődése szempontjából; olyan egyedülálló tudásbázishoz és kapcsolatrendszerhez biztosított hozzáférést, amelyre a jövőben bármilyen városfejlesztési kihívás kapcsán lehet építeni. És persze konkrét új projekteket is eredményezett – mint az az elmondottakból kiderült.  

Mindezek alapján a nyitott, új megoldásokra fogékony városoknak őszintén tudjuk ajánlani az URBACT programban való részvételt. Persze fontos azzal is tisztában lenni, hogy a transznacionális projektekben való részvétel eredményei többnyire nem rövid távon és nem közvetlenül jelentkeznek.

Ha szerintünk egy projektnek csak akkor van értelme, ha konkrét, kézzelfogható – lehetőleg téglában, betonban és vasban megtestesülő – eredményt hoz létre, akkor el kell felejteni a transznacionális projekteket – így lesz a legjobb nekünk, különösen pedig a potenciális partnereinknek. Ha azt gondoljuk, hogy nekünk nincs szükségünk tanulásra, új ötletekre, mi tudjuk a legjobban, mit kell tennünk, azt ne más mondja meg nekünk – akkor szintén ne foglalkozzunk ilyen projektekkel. Ha azonban szívesen tanulunk mások jó gyakorlataiból és hibáiból, gondolkozunk közösen más európai városok szakembereivel és saját városunk különböző érdekcsoportjaival és bátran tesztelünk újszerű megoldásokat, akkor az URBACT programot nekünk találták ki.

Köszönjük az interjút!

Nemzeti URBACT Pont, Magyarország