Hogyan lehet zöldebb városokat tervezni, közösen létrehozni?

Chantal van Ham, a Természetalapú Megoldások Európai Programmenedzsere és Katharina Dropmann, a brüsszeli központú Nemzetközi Természetvédelmi Unió európai regionális tisztviselője közösen lelkesednek a GrowGreen EU Horizon 2020 projekt és természetalapú megoldásai iránt, amelyeket az URBACT Városfesztiválján láttak Bologna (Olaszország), Manchester (Egyesült Királyság) és Stavanger (Norvégia) példáján keresztül.

Meglehet, hogy a városépítés az ember legnagyobb teljesítménye, ugyanakkor nagy veszélyt jelent a bolygó jövőjére nézve. Több száz éve nevezik az emberek a városokat otthonuknak. Telepesek kezdték el hasznosítani a folyók melletti, a tengerpartok menti és a termékeny talajon található földeket, növekvő jólétet és gazdagságot biztosítva. A városok a kereskedelem, kultúra és a megélhetés központjává váltak. Ma ezektől az összetett rendszerektől függünk.

A városok nélkülözhetetlen platformjai a kommunikációnak, interakciónak, kreativitásnak és az innovációnak, azonban az emberiség és a városok közötti kapcsolat mindig is kétélű kard volt. Az iparosodás, a természeti erőforrások túlzott kihasználása és a fenntarthatatlan földhasználat miatt a városok növekvő hőmérséklettel és tengerszintekkel, természeti katasztrófákkal és rendkívüli szennyezettségi mutatókkal szembesülnek. A városok a világ energiájának több mint felét fogyasztják, és a globális antropogén üvegházhatást okozó gázok több mint 70%-áért felelősek. A jelenlegi kritikus ponton elengedhetetlen, hogy kihasználjuk a városok kreatív és innovatív erejét, hogy reagáljunk ezekre a kihívásokra, és feltárjuk a természet értékét az éghajlatváltozás és hatásai ellen folytatott küzdelem megoldásainak részeként.

Nemcsak a világ jelentősebb fővárosai, hanem a kis- és közepes méretű városok számára is létfontosságú, hogy létezzen egy platform, ahol véleményt lehet cserélni, hiszen szerepük ugyanolyan fontos a fenntartható változások megteremtésében: „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”. Az URBACT Városfesztivál egyedülálló lehetőséget biztosított a városoknak, hogy megmutassák magukat és tapasztalatokat cseréljenek.  2018. szeptember 13-án Bologna (Olaszország), Manchester (Egyesült Királyság) és Stavanger (Norvégia) bemutatták megközelítéseiket a természetalapú megoldások formabontó koncepcióinak használatában, amelyekkel válaszolni kívánnak városaik különböző kihívásaira, valamint meg kívánnak felelni a nemzeti és globális fenntartható fejlődési céloknak. Ezek a városok megértik, hogy az egyedi helyi környezethez igazodó természetalapú megoldások rendkívül értékesek az éghajlatváltozás hatásainak leküzdésében és az állampolgárok életminőségének javításában.

Természetalapú megoldások bevezetése

Számos város már aktívan dolgozik ökológiai lábnyomának csökkentésén, illetve azon, hogy fenntarthatóbb hozzáállást hozzon létre a jövőbeli fejlődés érdekében a kibocsátás mérséklése, a megújuló energia felhasználása és a szennyezés csökkentése révén. Valószínűleg azonban további lépéseket is tennünk kell. Mindennél nagyobb szükség van a természet újraegyesítésére és annak integrálására a város szövetébe. A természetalapú megoldások a természetes vagy módosított ökoszisztémák védelme, kezelése és helyreállítása érdekében végzett tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kihívások fenntartható módon történő kezelésének elősegítése. A természetalapú megoldások egy új és nagyrészt kihasználatlan lehetőséget nyújtanak a városoknak, amellyel nem csak ökológiai, hanem társadalmi, gazdasági és egészségügyi előnyöket is szerezhetnek. Továbbfejlesztett ökoszisztéma-szolgáltatások – például a levegő- és vízminőség, a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás mérséklése és az alkalmazkodás, a munkahelyek és a gazdasági lehetőségek – révén a természetalapú megoldások összetett előnyöket biztosítanak, ezáltal létfontosságúak a városi területek életminőségének növelése szempontjából.

Bologna - hogyan lehet összeegyeztetni a kulturális örökséget a mai kor legégetőbb környezeti kihívásaival?

A római kori városokban jellemző a sűrűn lakott városok érzete. Kanyargós sikátorok, tornyok és boltozatok jellemzik Bolognát és mutatják híres történelmét. A városi területeken előforduló növekvő vízhiány, a szélsőséges időjárási események, mint például a hőhullámok és az esőzések kapcsán Bologna kiemelkedő példa arra, hogy képes megvédeni kulturális örökségét, miközben alkalmazkodik az éghajlatváltozáshoz rendkívül innovatív megoldásokat alkalmazva. Bologna a fenntartható földhasználatról és a természetalapú megoldásokról szóló uniós városfejlesztési partnerség koordinátoraként működő város, amely törekszik a természetalapú megoldások, mint a fenntartható és élhető városi területek kiépítésére alkalmas eszközök népszerűsítésére. A bolognai helyi városi környezet adaptációs tervét (BLUEAP) az éghajlatváltozással kapcsolatos sebezhetőségek azonosítása és az éghajlatváltozás kockázataival foglalkozó, mérhető információs rendszer kialakítása érdekében készítették el. Ez az uniós Life+ projekt jó gyakorlatnak tekinthető az elért eredmények fényében, és az alkalmazott módszertan hasznos lehet más városokban is.

Bologna városa különböző természetalapú megoldásokat alakított ki kísérleti jelleggel, amelyek az adaptációs tervet vizsgálják és tesztelik, és azok helyi hatékonyságát értékelik. Az EU Horizon 2020 ROCK projektje olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek keretében például a történelmi Operaház tetején tetőkertet hoznak létre, vagy az egyetem Scaravilli terét „zöldebbé teszik”. A projekt a történelmi városi központokat olyan rendkívüli kísérleti terepnek tekinti, amelyek megmutatják, hogy a kulturális örökség miként lehet a város újjáélesztésének, fenntartható fejlődésének és gazdasági növekedésének egyedülálló és erőteljes motorja.

Manchester - hogyan lehet természetesen legyőzni az árvízkockázatot 

Az EU Horizon 2020 GrowGreen projektjének egyik élenjáró városaként, Manchester kiemelten kezeli a nagy felületű árvizek kockázatait, növelve a fenntarthatóságot és az üzleti lehetőségeket egy egészséges, életképes és éghajlatilag rugalmas város megteremtése érdekében. A projekt támogatja a helyi partnereket és az érdekelt feleket abban, hogy részletes, környezetbarát infrastrukturális tervet készítsenek és szállítsanak a környékbeli West Gorton számára. A városi térség zöld és kék területeinek létrehozása érdekében, továbbá átfogó célként a vízgazdálkodás vízciklusokon keresztüli kezelése és a város életminőségének javítása érdekében Manchester számos finanszírozási rendszert és programot fejlesztett ki. 2016 óta a „Greater Manchester” programban tevékenykedő vállalkozások és kormányzat a zöld és kék fenntartható vízelvezető megoldásokat (SuDS) népszerűsítik a hatékonyabb szennyvízkezelés és költségmegtakarítás lehetőségeként. Városi szinten megvalósítva nemcsak a mentális és fizikai egészséget, valamint a levegőminőséget javítja és a felszíni árvízkockázatokat csökkenti, hanem olyan közvetlen pénzügyi megtakarításokat is kínál, amelyek újra befektethetőek. Ez a sikeres koncepció segíthet más európai városoknak, és kivételes példaként szolgál a vízgazdálkodási problémák megoldására.

Stavanger - egy élenjáró zöld város

Stavanger, Norvégia negyedik legnagyobb és legsűrűbben lakott városa az ország egyik vezető olajipari központja. Folyamatosan növekvő városi zöldhálózata egy igazi zöld csoda. Az EU Urban Agenda tagjaként, továbbá a nagyon erős vezetésnek, illetve tervezők és kezdeményezések kiemelt hálózatának köszönhetően Stavanger több mint 50 éven keresztül fejlesztette ki az egész várost átfogó zöld infrastruktúráját. 1965 óta számos, jogilag kötelező erejű zöld infrastruktúra-akciótervet fogadtak el, amelyek végrehajtása több szakaszban zajlik azzal a céllal, hogy Norvégiában létrejöjjön egy koherens zöld túraútvonal-rendszer, amelyet a norvég túrázók egyesülete és a központi kormányzat is támogat. Azóta Stavanger felelős közösségei nagy erőfeszítéseket tesznek a zöld területek megőrzésére és új túrautak építésére.

Napjainkban a polgárok több mint 99%-a fér hozzá a túraútvonalakhoz, amelyek otthonuktól legfeljebb 500 méteres távolságra vannak. Stavanger zöld szerkezete a zöld városi infrastruktúra, a közegészségügy és a városi környezet egészsége közötti alapos ismereteken alapul. A siker titkai: egy nagyszerű jövőkép, politikai elszántság és bátorság, valamint a tervek végrehajtásának képessége. Stavanger következő lépéseinek középpontjában a természetalapú megoldások és a zöld infrastruktúra céljai és mutatói, valamint a más városokkal való együttműködés áll.

Mi lehetne könnyebb, mint egyszerűen segíteni a természetet abban, amiben a legjobb?

A természetalapú megoldások olyan innovatív megközelítést mutatnak be, amely tiszteletben tartja a városi területeken található zöld és kék területek használhatóságát, multifunkcionalitását és ökológiai előnyeit. Bonyolult városi rendszerekbe való integrációjuk révén egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy biztosítsuk a társadalom számára az emberi jólétet és a gazdasági előnyöket. Ennek ellenére még hosszú út áll előttünk: több városnak kell kifejlesztenie és megvizsgálnia az új megoldások integrálási módját saját tervezési folyamataikba a stratégiák fejlesztése, az ötletek népszerűsítése és a cselekvési együttműködések kialakítása érdekében. Kulcsfontosságú, hogy a köz- és magánszféra érdekeltjeit a természetalapú megoldásokba való befektetésre ösztönözzék, és fejlesszék az ökoszisztéma-szolgáltatások feltérképezésének értékelési módszereit, hogy azok ütőképesek legyenek az üzleti világban is. Annak érdekében, hogy több befektetőt vonzzon és növelje a finanszírozást a természetalapú megoldások megvalósításának elősegítésére, a GrowGreen 2019 márciusában konferenciát szervez a zöldebb városok létrehozására irányuló innovatív finanszírozás témakörében.

Magda Kubecka, az egyik résztvevő, aki az URBACT városfesztiválon folytatott megbeszéléseket aktívan követte, a következő módon azonosítja a jövőre vonatkozó ötleteket és megoldásokat: „A természet mindennek része, amit a városban teszünk: nem csupán egy mutatós dolog, hanem alapvető és döntő fontosságú.” A természetalapú megoldások lehetővé teszik, hogy friss levegőt lélegezzünk be, kitisztítsuk a fejünket és zöldebb, élhetőbb városokat hozzunk létre. Mindannyiunk hasznára válik, most és a jövő generációi számára is.  

Készítette: Chantal van Ham

Eredeti cikk: http://urbact.eu/how-design-and-co-create-greener-cities