URBACT City Festival 2018 kulcselőadás: A kultúra és a kreativitás szerepének feltárása

Fabio Sgaragli, a Fondazione G. Brodolini szervezetnél dolgozó URBACT vezető szakértő szerint a helyi közösségek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a városok kreativitásában, majd ráirányítja figyelmünket olyan úttörő városok példáira, mint Glasgow, Lisszabon vagy Kolozsvár.

A városok ösztönözni tudják gazdasági növekedésüket és javítani tudják lakosaik életminőségét azáltal, hogy olyan, a helyi ökoszisztémákra irányuló közpolitikákat (városfejlesztési beavatkozásokat, szabályozásokat) valósítanak meg, amelyek fenntartják a kreativitást és az innovációt. E tekintetben a döntéshozók jelentős erőforrásokat fektettek be az úgynevezett kreativitás (illetve kultúra) által vezérelt politikákba – azaz olyan közpolitikákba, amelyek segítik a hely-alapú kreatív termelési ipar vagy szolgáltatások ösztönzését, fejlődését. Ez a helyzet sok olyan európai város esetében, mint például Glasgow (UK), Manchester (UK), Bilbao (ES), illetve Torino (IT), mely városok olyan hatásos, kreativitás által vezérelt politikákat valósítottak meg, amelyek hozzájárultak imázsuk és vonzó jellegük megújításához, mérsékelve a város ipari tevékenységei hanyatlásának negatív következményeit.

A kreativitás által vezérelt városfejlesztési beavatkozásokat egy olyan kontinuum köré kell csoportosítani, ahol az egyik oldalon létezik a „felülről-lefele” megközelítés (amely megfelel azoknak a projekteknek, amelyeket „tudatos felülről-lefele irányuló tervezési stratégia részeként dolgoznak ki”), míg a másik oldalon megfelel egy „alulról-felfele” irányuló folyamatnak, amely alatt a spontán, kreatív közösségek által kidolgozott projektek, kezdeményezések értendők. A létező gyakorlat szerint ez utóbbi hatékonyabb iránynak tűnik, és ösztönzi a művészi és vállalkozói tevékenységek spontán fejlődését. Nagyon gyakran az “alulról felfele” irányuló megközelítések úgynevezett „harmadik terekben” jönnek létre, azaz olyan új típusú városi terekben, amelyek néha a városi regenerációk eredményei és rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy a vállalkozások, a kreativitás, az innováció, az új életstílusok, a társadalmi és kulturális integráció központjai legyenek. E megoldások learatják például a kialakulóban levő kreatív szektorok, a digitális technológiák, a megosztó (sharing) és a kézműves gazdaság, a művészet és kultúra gyakorlói és a társadalmi újítás által kínált előnyöket.

A cikk alapjául szolgáló előadás ezt a témakört egy nyitott, újító szemszögből közelíti meg, tükrözve a kreatív személyek, a művészek és a kulturális intézetek és szervezetek azon szerepkörét, amelyet betölthetnek a városok fejlesztésében, és azt, hogy a helyi igazgatási szervezetek hogyan tudnak legjobban részt venni ezen kreatív közösségek munkájának támogatásában. E szekció konkrét esettörténeteket és módszereket mutat be arra vonatkozóan, hogy a helyi igazgatási szervezetek hogyan tudják betölteni ezt a szerepkört.

Kreatív városok

Milánó (Olaszország) esete nagyon jó példa arra, hogy egy város hogyan tudja elősegíteni a résztvevők kreatív közösségeinek kialakulását társadalmi innovációs folyamatokon keresztül, olyan városi regenerációs stratégiákon keresztül, amelyek figyelembe veszik a „szokatlan” résztvevők helyi, spontán szövetségeinek szerepét. A város már most is sok hagyományos kreatívipari eszközzel rendelkezik (mint például a Divathét, illetve a Dizájnhét), de az utóbbi néhány évben sikerült bevonnia különböző új résztevőket is, ösztönözve az alulról felfele építkező innovációkat. Ehhez a következő politikai eszközök valamiféle keverékét vetették be: pénzügyi támogatás, nem használt középületek regenerációja, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk, szennyeződésekkel foglalkozó laboratóriumok stb. A város közigazgatása különösen sikeres volt a nem használt középületek felújításába történő magánbefektetések megnyerése terén, átalakítva azokat az együttműködés és az innováció központjaivá sok területen (kezdve a társadalmi vállalkozásoktól a városi ételekig). E megközelítés sikeresnek bizonyult, mivel ezen új típusú központok összehozzák a kreatív közösségeket és felgyorsítják fejlődésüket. A társadalmi innovációs bölcsőkre két jó példa egyrészt a MareMilano és a Fabriq.

Lisszabon (PT) a kreatív bürokrácia koncepcióját lépteti életbe oly módon, hogy új vállalkozásokat hoz létre a kulturális és a kreatív iparágakban közvetítői vagy egyéb támogató intézkedések keverékének segítségével. A támogató készlet részeként a város közigazgatása az évek alatt kiépített egy teljes beszállítói láncot, létrehozva saját inkubátorait és gyorsító eszközeit, különböző gépekkel felszerelt laboratóriumokat, amelyek mindegyike rendelkezésre áll a fiatal kreatív személyek (művészek és mesteremberek) számára. Egy sor támogató tevékenység keretében a város közvetítő szerepet tölt be oly módon, hogy segíti a fiatal kreatív egyéniségek piaci megjelenését mind online, mind offline piacokon, és elősegíti a lisszaboni fiatal tehetségek kapcsolódását különböző nemzetközi lehetőségekhez.

Kolozsvár (RO) jelentős mértékben fektetett be kulturális és kreatív iparágainak fejlesztésébe: a kultúrával, a fiatalokkal, a társadalommal foglalkozó projektek önkormányzati költségvetése tízszeresére növekedett az elmúlt években. Az önkormányzati finanszírozás célja az volt, hogy támogassa a független kulturális és a fiatalsággal foglalkozó szektort (helyi nem-kormányzati szervezeteket), és egyes alkalmakkal a város jelentős kulturális intézményeinek konkrét projektjeit finanszírozza. A közvetlenül a kultúra üzemeltetőire és az intézményekre allokált befektetések mellett, az elmúlt 5 évben a Városháza közel 40 millió EUR-t fektetett be Kolozsvár kulturális és idegenforgalmi kapacitásainak fejlesztésébe. Egyéb kreatív iparágak terén (az informatika mellett), mint például a film, a dizájn, a média és a zenei iparágak esetében volt néhány kiemelkedő projekt is az elmúlt években. E projektek kulcsfontosságú potenciális előnyöket és eszközöket jelentenek a város számára, melyeknek stabil és hosszú távú támogatásra van szükségük ahhoz, hogy virágozni tudjanak. Emellett a város jó példát mutat arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet a kultúrát és a kreativitást kiaknázni a társadalmi befogadás, és az állampolgárok lehetőségeinek és jólétének biztosítása érdekében az érdekelt felek helyi kezdeményezésekbe történő bevonásával, mely téren a művészet és a kreativitás eszközként szolgálják azt a célt, hogy az állampolgárok minden korosztálya részt vegyen a közterek fejlesztésében.

Az alábbiakban a kulcselőadás néhány következtetését ismertetjük.

A kultúrát teljes diverzitásában kell megérteni

Egy városban a „kultúrának” sok formája és rétege létezik: kezdve az állampolgárok többségi közösségeihez tartozó értékekkel, a kultúra főáramának peremén dolgozó informális csoportok által végrehajtott kreatív kezdeményezések új, kialakulóban levő klaszterjeiig (a városban a különböző helyeken szárba szökkenő művészi megnyilvánulások változatos körétől kezdve egészen a művészet és a kézművesipar közti rést áthidaló közvetítők új típusai által végzett munkáig). A városok nem alkalmazhatnak egy univerzális megközelítést, azonban figyelembe kell venniük ezt a diverzitást politikájuk megalkotásakor. E tekintetben az URBACT Helyi Támogató csoportok a város különböző kultúráit képviselő érdekelt feleket össze tudják hozni annak érdekében, hogy együtt tervezzenek meg olyan városi politikákat, amelyek előnyben részesítik a változatosságot és az integrációt, és nem az egysíkúságra és a monopóliumokra törekednek.

A kultúra fellendíti az innovációt

A kultúra a városfejlesztés egyik immateriális eszköze, amelyet ki lehet aknázni abból a célból, hogy hajtóerőket hozzon létre az innováció és az új vállalkozások számára. Például a városok arra használhatják fel kulturális eszközeiket (akár történelmi központjaikat), hogy elősegítsék a kultúra, a kreativitás és az idegenforgalom kapcsolódását, és ezáltal létrehozzanak egy olyan gazdaságfejlesztési pozitív ciklust, amely vonzza a külső erőforrásokat.

A kultúra bevonja az állampolgárokat az együttműködésbe

Végezetül elmondható, hogy a kultúra és a művészetek igen jó terepei az állampolgárok együttműködésbe történő bevonásának, ezért a kultúrát minél nyitottabbá kell tenni. Nagyon fontos új típusú tereket létrehozni az együttműködés számára, például olyan társadalmi innovációs központokat, amelyek a kulturális és kreatív iparágakra összpontosítanak, amelyeket el lehet helyezni történelmi központok korábban már elhagyatott ikonikus épületeiben. Ezen új tértípusokra, amelyeket általában állami-magán partneri együttműködés jellemez, olyan platformokként lehet tekinteni, amelyek összehozzák az innovációk keresletét és kínálatát a kulturális és a kreatív szektorokon belül. Azzal, hogy lehetőségeket teremtenek a tehetségek, a technológiák, a kreatív emberek és a központok egymásra találására, új projektek és vállalkozások szikráját teremthetik meg majd támogathatják azokat, és befektetést vonzhatnak fenntartásukhoz is, ami munkahelyteremtéssel, gazdasági növekedéssel, a város regenerációjával és a kulturális örökség megőrzésének új formáival, valamint az állampolgárok jólétének növekedésével jár, hozzájárulva a fenntartható városfejlődésfejlesztéshez.

Írta: Fabio Sgaragli

Eredeti cikk: http://urbact.eu/exploring-role-culture-creativity