Adatokon és részvételi tervezésen alapuló parkolási szabályzat – Idrija esete

A városok mindenhol arra törekszenek, hogy csökkentsék a gépjárműforgalmat és elősegítsék a fenntartható mobilitást. Nem csak a levegő minőségének a javítása a cél, hanem több teret is kell biztosítani az emberek számára, hogy élvezni tudják a várost a szabad ég alatt, és hogy a köztereken élhessék társadalmi életüket.

A fenntarthatóbb mobil városok irányába tett szokásos lépések általában jobb tömegközlekedési opciókat jelentenek, valamint olyan különböző típusú intézkedéseket, amelyek támogatják a gyalogos és kerékpáros közlekedést, és korlátozzák a gépjárművek használatát a város egyes részeiben. Azonban ezek az intézkedések önmagukban gyakran sikertelennek bizonyultak, ha nem kísérte őket egy erős parkolási szabályzat.

Mindamellett a korlátozó járműparkolási szabályzatok nem mindig népszerűek a polgármesterek és az önkormányzati döntéshozók köreiben, és az sem szokatlan, hogy az ilyen jellegű szabályzatok a helyi közösségek és a média ellenállásába ütköznek.

A városi mobilitás szakértői ezért megoldásokat keresnek arra, hogy a parkolással kapcsolatos szabályzatok a polgárok támogatása mellett legyenek bevezetve. A lakosság részvétel, illetve a minél több tényadat felhasználása lehet a kulcsa az új járműparkolási szabályzatok gördülékeny kidolgozásának és bevezetésének.

Idrija megnyitja városközpontját

A nyugat-szlovén Idrija-ban éppen most zárult az együttműködés a CityCentreDoctor elnevezésű URBACT akciótervezési hálózat keretén belül. Egyéb intézkedések mellett, amelyeket Idrija a városközpont felélesztése érdekében hajtott végre – amely a CityCentreDoctor hálózat egyik fő célja volt – azt is eldöntötték, hogy megváltoztatják a város mobilitási helyzetét.

A Fenntartható Városi Mobilitás Terv [Sustainable Urban Mobility Plan (SUMP)] alapján Idrija úgy döntött, hogy be fog vezetni egy korlátozó járműparkolási szabályzatot – részvételi alapon. Az új szabályzat célja az volt, hogy teljesítse az olyan stratégiai célokat, mint hogy fokozzák a biztonságos és hozzáférhető közösségi terek nagyságát és csökkentsék azon városi közterületek részarányát, amelyeket utcai járműparkolás céljára használnak.

A parkolási szokások felmérése

Az új parkolási szabályzatot egy konzorcium tervezte, melynek tagjai a következő szervezetek voltak: Kombinat architects, prostoRož, City studio és IPoP (Közterületi Szabályzatok Intézete). Az IPoP volt a felelős a lakosság részvételéért, valamint részben a kutatásért. Minden jelentős részvételi folyamatban a megbízható adatok képezik a kommunikáció és a beszélgetések alapját. Az adatok fokozzák a helyi közösségek bizalmi szintjét a folyamat iránt.

Ezért az IPoP úgy döntött, hogy egy parkolási ütem felmérést hajt végre, ami egy, a minták elemzését szolgáló módszer. Ennek keretében megfigyelik a parkolóhelyeket egy (vagy több) napon, vagyis minden egyes parkolóhelyet rendszeres időközönként ellenőriznek foglaltságuk szempontjából. A módszer adatokat biztosít a szakértők számára minden egyes parkolóhelyre vonatkozóan a parkolóhely (1) foglaltsági megoszlásáról a nap különböző időpontjait illetően, (2) a parkolóhelyeket használók típusát illetően – lakosok, ingázók stb., és (3) az egyes járművek parkolási időtartamának hossza vonatkozásában. Az adatokat vizuálisan vonzó és könnyen érthető módon lehet megjeleníteni, a helyi közösséget szolgálva, tükrözve a kocsik napi használatát a megfigyelt területeken.

Idrijában a parkolási mintázat felmérése felfedte, hogy a parkolóhelyek száma meghaladja az igényeket. Kizárólag a történelmi városközpontban, a parkolózóna egy kis részében voltak a helyek teljesen foglaltak, és még ott is csak naponta néhány órán át. Az elemzés kimutatta, hogy a parkolóhelyek jelentős részét a városközpontban az ingázók foglalták el, akik 5 percnyi sétatávolságban tudtak leparkolni, a városközpont pereménél. Az elemzés végső eredménye az volt, hogy a parkolóhelyek összesített száma Idrijában elegendő, míg helyileg bizonyos korrekciókra van szükség, amelyek kisebb intézkedésekkel megvalósíthatók, például egyes parkolóhelyek eltávolításával.

A nyilvános viták adatokkal történő ellátása

A parkolási mintázat felmérésen keresztül begyűjtött adatokat felhasználták arra, hogy a helyi közösséggel együtt szituációs és intézkedési terveket készítsenek. A részvételi folyamat három fő lépésből állt:

1. A fő problémák és lehetőségek beazonosítása.
2. Forgatókönyvek tervezése.
3. Intézkedések kiválasztása.

A problémák és a lehetőségek beazonosítása mindig az azt megelőző részvételi folyamatra épült, amelyet a SUMP részére hajtottak végre, és amelyek kérdőíveket, interjúkat és vitákat tartalmaztak. Ezt kiegészítették az Idrija-ban található nagyobb munkaadókkal készített célzott interjúk.

Az ezen folyamatok során beazonosított célkitűzéseket és elvárásokat mérlegelték a potenciális forgatókönyvek megtervezésekor. A következő lépésben ezeket a forgatókönyveket nyilvános vita keretében bemutatták a helyi lakosoknak. A résztvevők kiválasztották azt a forgatókönyvet, amelyet a legmegfelelőbbnek tartottak Idrija számára.

A helyi közösséggel egyeztetett intézkedések

Ezt követően a városi tervezők számos egyeztetett intézkedést dolgoztak ki, mely többek között egy új járműparkolási rendet és egyes parkolóhelyek eltávolítását tartalmazta. Az intézkedéscsomagot együtt dolgozták ki a lakosokkal egy másik nyilvános műhelymunka keretében, és azt összhangba hozták a beazonosított célokkal.

A szabályzat tervét jól fogadta a helyi közösség, és az új járműparkolási szabályzatot egyhangúlag elfogadta az önkormányzati tanács is.

Idrija esete szemlélteti, hogy az adatokat jól fel lehet használni az új szabályzatok részvételi alapú tervezésének alátámasztásához. A közös szabályzatalkotás céljából történő adatfelhasználás azt tükrözi, hogy ez az eljárás az intelligens város koncepció egyik potenciális fejlesztési módszerét képezheti.

A fényképek és a grafikonok szerzői joga az IPoP tulajdona.

NYITÓ FÉNYKÉP: Idrija városa
1. grafikon: Parkolási ütem felmérés, Arkova utca
2. fénykép: Helyszíni járműparkolási ütem felmérés – adatgyűjtés
2. grafikon: A járműparkolási ütem elemzés felmérése
3. fénykép: A műhelymunkán bemutatott forgatókönyvek egyike
4. fénykép: Nyilvános vita keretében folytatott eszmecsere

Készítette: Aidan Cerar, > Olvassa el Aidan Cerar további cikkeit

Eredeti cikk: http://www.blog.urbact.eu/2018/11/evidence-based-participative-parking-policy/