Aktív civilek: platform az önkormányzati-civil együttműködésre

Polyák Levente bepillantást ad a rigai Teika városrészben működő Civil Ház működésébe, eredményeibe. bemutatva a Ház törtétét megszületésétől fennállásának ötödik évfordulójáig.

Egy májusi délután Riga félperiférikus városrészébe, Teikába tartottam taxival. Mivel rosszkor rossz helyen kerestem a taxit, késésben voltam a találkozómról Selīna Vancāne-vel, aki a Sveika Teika nevű szomszédsági civil szervezet munkatársa. Amikor megérkeztem a Civil Házba, ő az irodájába dolgozott. „Ez a hely tökéletes nekünk.” – mondta – „Mivel minden tevékenységünket ezen a környéken fejtjük ki, a Civil Ház óriási segítséget jelent a szervezetünk számára.”

A folyosó csöndes volt, de az ajtók mögül kihallatszó zajokból érezni lehetett, hogy számtalan tevékenység zajlik szimultán: kézművesek agyagtárgyakon dolgoztak, egy ifjúsági szervezet tagjai egy tervet vitattak meg, frissen alakult civil szervezetek tagjai egy szemináriumon az adminisztratív feladatokat tanulták, de egy zongora hangjai is kiszűrődtek valahonnan. Nem kevés aktivitás egy szerda délutánra!

Bizalomépítési gyakorlat

Az önkormányzati és a civil szféra együttműködése sosem volt olyan fontos ügy, mint ma. A közszféra és a társadalom közötti bizalomválság, az autoritarizmus erősödése és a közszolgáltatások színvonalának csökkenése nehezebbé teszik a városi életet, különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetűek számára. Ezzel szemben az erőforrások és a felelősség megosztása az önkormányzat és a civil társadalom szereplői között sok városnak segített a városfejlesztési ügyekben növelni a helyi érdekeltek aktivitását, sőt, még közösségi terek vagy városi szolgáltatások közös megteremtésére, üzemeltetésére is vannak példák.

A Civil Ház az egyik pillére a rigai önkormányzat azon törekvésének, hogy hidat építsen a civil társadalom felé. A 2013-ban megnyitott Civil Házban manifesztálódott az az átfogó törekvés, hogy a helyi civil társadalom erősödjön meg. 2010-ben a Lett Civil Szövetség segítségével az önkormányzat megszervezte az első Civil Fórumot, amely aztán évente segített a helyi NGO-k szükségleteinek feltárásában. Ezen a találkozón merült fel a Civil Ház ötlete is: a civil szervezetek jelezték, hogy fontos lenne számukra egy olyan épület, amelyet igénybe vehetnek a tevekénységeik lefolytatásához. Még ugyanabban az évben a Városháza létrehozott egy társadalmi integrációs ügyekért felelős tanácsadó testületet, majd 2013-ban aláírt egy együttműködési megállapodást 138 civil szervezettel.

Riga Lettország civil központjának tekinthető, mivel az ország 23 ezer civil szervezetének fele itt van bejegyezve. Annak ellenére, hogy ilyen erős a városban a civil szféra, az állampolgári kezdeményezések számára elérhető, használható hely mindig hiány volt, miközben számos épület áll üresen a fogyatkozó lakosszám miatt. Miközben több civil szervezet magántulajdonban lévő üres épületek hasznosításával próbált megoldást találni, az önkormányzat ilyen céllal berendezte az egyik saját épületét: egy, a Teika városrészben álló használatlan iskolát.

A Civil Házat 2013-ban adta át a Riga önkormányzata. Az önkormányzati és civil együttműködési platformként is értelmezhető épületet az Oktatási, Kulturális és Sport Ügyosztály üzemelteti. A Civil Ház civil szervezetek mindennapi tevékenységeihez biztosít helyszínt, de abban is segíti őket, hogy helyben fejlesszenek új aktivitásokat. Úgy rendezték be, hogy minél jobban szolgálja használók igényeit, és ebben rendelkezésre áll a korábbi iskola tíz épületegysége, többek közt egy 200 fős rendezvényterem, számos iroda, szemináriumi szoba, műhely, számítógép-terem. A Ház maga is szervez konzultációkat, konferenciákat, képzéseket és szemináriumokat saját használói és a szélesebb közönség számára.

Beszéljenek a számok!

A Civil Ház statisztikái lenyűgözőek: 2013 óta 500 szervezet részéről 50 ezer ember látogatott el különböző rendezvényekre. Csak 2016-ban közel 1700 rendezvényt szervezett a Ház közössége, beleértve 100 képzést. Ezek a számok magukért beszélnek: a Ház sikeresen teljesíti a használók által megfogalmazott elvárásokat, és referenciává vált a civil kezdeményezések támogatása terén. Sőt, aktív partneri és hálózati programjainak köszönhetően tartós kapcsolatok alakultak ki civil szervezetek között, így a Ház hozzájárult Riga civil szférájának megerősödéséhez, hálózatainak kiépüléséhez.

A Civil Ház kihívásai

A Ház igyekszik szélesíteni használói körét, de még nem tudta elérni Riga civil szervezeteinek teljes spektrumát. Ellentétben a helyi szervezettel, a Sveika Teika-val, amely otthonra talált a házban, számos más kezeményezés számára ez a városrész nem esik útba, ezért számukra nem célszerű oda szervezni programjaikat. „Vannak sokan, főleg idősebbek, akik nem bánják, ha más városrészekből kell ideutazniuk” – meséli Zinta Gugane, a ház projektkoordinátora – „sok aktív civil szervezet számára viszont ez nem működik”.

A megoldás? „Minden városrészbe kellene egy civil ház.” – összegzi Guntar Ruskuls az önkormányzat városfejlesztési részlegétől.

Van egy további korlátozó tényező, ami csökkenti a ház vonzerejét: a használata csak konkrét tevékenységekre, előre lekötött időpontokban lehetséges, vagyis nem tud bevonzani olyan civil szervezeteket, amelyek saját állandó helyet igényelnek, holott ezek nagyon fontos sarokkövei a város civil életének. „Ha túl nagyra nő egy civil szervezet, itt hagy minket, és valahol máshol folytatja” – jegyzi meg Zinta Gugane. Úgy néz ki, hogy a Civil Ház a civil társadalom egy bizonyos szegmensének jelent megfelelő megoldást.

Európai kezdeményezések

Riga önkormányzata persze nem az egyetlen, amely szorosabb kapcsolatra törekszik a civil szektorral. Számos város osztozik Rigával abban a kihívásban, hogy új felületeket találjon a civilekkel való együttműködésben. Például a spanyol Santa Pola is új épületeket próbál bevonni azok mellé, amelyeket civilek használhatnak. Dubrovnik éppen új kormányzati struktúrát épít, amelybe a város számos épületét bevonja. A szicíliai Siracusában  megnyitás előtt áll egy civil ház és ifjúsági központ, amely a már működő Urban Centerrel is hálózatba lesz kapcsolva. A finn Espoo a migránsokkal és menedékkérőkkel foglalkozó civilek kapacitásait igyekszik megerősíteni, míg Brighton and Hove az Egyesült Királyságban az önkormányzati szolgáltatások és a civilek között keresi a kapcsolódás lehetőségeit.

2017-ben a Civil Ház bekerület az URBACT Jó Gyakorlatok közé. Az elkövetkező két évben Riga önkormányzata az ACTive NGOs transzfer hálózat keretében megosztja a felsorolt városokkal tapasztalatait, útkeresésének részleteit és mindazokat a szakpolitikai lépéseket, amelyekkel az önkormányzat a civil szférát segíti. Eközben valamennyi résztvevő város bedobja saját tapasztalatait, így a tanulási folyamat messze túlmutat egy egyirányú információátadáson.

Amennyiben a Civil Házra úgy tekintünk, hogy az az önkormányzat és a civil szféra együttműködési platformjának része, az ACTive NGOs projekt a civil szektor megerősítésének számos dimenziójára adhat útmutatást:

  • A tér, amely lehetővé teszi a civil szervezetek számára, hogy rendezvényeket szervezzenek és rendszeres napi munkát végezzenek.
  • A kapacitásépítő programok, amelyek segítik a civil szervezeteket, hogy továbbfejlesszék munkájukat, bővítésék profiljukat, és növeljék vagy megsokszorozzák tevékenységeik körét vagy volumenét.
  • A kezdeményezések és szervezetek feltérképezése, valamint a lehetséges kapcsolatok beazonosítása segít az együttműködés kialakításában és a helyi civil ökoszisztémák megerősítésében.
  • Az együttműködés ösztönzésére irányuló finanszírozási programok segítik a hálózatépítést a környéken és városi léptékben is.
  • Az új irányítási struktúrák lehetővé teszik a terek és erőforrások megosztott kezelését, különféle szervezetek, intézmények és terek összekapcsolását a városban.
  • A digitális platformok újragondolása és felhasználása segíti a jobb kommunikációt és döntéshozatalt a városi szereplők között.
  • Innovatív gazdasági modellek tesztelése lehetővé teszi, hogy a civil terek és kezdeményezések gazdaságilag fenntarthatóvá váljanak.

Fél évtized tapasztalata

2018 szeptemberében, egy pár nappal a Civil Ház fennállásának ötödik évfordulója előtt európai városok képviselői látogattak Rigába. Tökéletes időzítés ahhoz, hogy a házigazdák beavassák Brighton and Hove, Dubrovnik, Espoo, Santa Pola és Siracusa képviselőit a történetbe, és összegezzék tapasztalataikat.

A Jó Gyakorlat bemutatása mellett a rendezvény arra is alkalmat adott, hogy a látogatók kritikai visszajelzéseket tegyenek, vagy a meglévő gyakorlat további lehetőségeire is rávilágítsanak. Az önkormányzat és a civil szféra együttműködése folyamatosan változik, fejlődik, és ezzel egyidejűleg az önkormányzatnak is segítenie kell civil partnereit a megerősödésben, az önállósodásban.

 

Írta: Polyák Levente

Eredeti cikk: https://urbact.eu/active-ngos-platforms-public-civic-cooperation