Miénk itt a zöld - zöldfelületi programok a Hegyvidéken

Budapest XII. kerülete – avagy önálló nevén a Hegyvidék – kétségkívül a főváros legzöldebb része. A városi méhészkedést fókuszba helyező BeePathNet projekthez való csatlakozással a kerület felkerült az URBACT városok térképére, ugyanakkor a zöldfelületekkel kapcsolatos innovációk nem ma kezdődtek a kerületben. A Zöld Iroda évek óta keresi a lehetőségeket arra, hogy a városi zöld – avagy a ’zöld város’ – ügye minél többeket megérintsen.

A Hegyvidék területének mintegy felét nem lakóterületek, hanem jóléti célú erdők foglalják el, és a beépített városrészek nagyja is kertvárosias, zöld lakóövezet. Az uralkodó északnyugati széliránynak köszönhetően a majdnem kétmilliós Budapest ebből az irányból kap utánpótlást friss, hűs, tiszta levegőből, a kerület nagymúltú kirándulóhelyeit – a Normafát, a János-hegyet – pedig hétvégente ma is rengeteg kikapcsolódásra, sportra vágyó fővárosi keresi fel. A kerület „zöldje” tehát mind lakói, mind az egész város számára meghatározó erőforrás, ezért nem csoda, hogy az önkormányzat programjai között kiemelkedően sok foglalkozik a környezettel, a természettel, a városi zöldfelületekkel.

Méhek a városban – csatlakozás az URBACT-hez

2018-ban a Zöld Iroda munkatársai lelkesedésének köszönhetően a kerület csatlakozott az URBACT BeePathNet városhálózatához. Ahogy a projekt nevéből sejteni lehet, a szlovén Ljubljana által vezetett partnerség fő fókuszában a méhek, a városi méhészkedésben rejlő lehetőségek állnak, ugyanakkor a cél természetesen nem csak a helyben termelt különleges méz, hanem a méhészeten keresztül a lakosság környezeti szemléletének formálása, a ’zöld város’ iránti elköteleződésének erősítése. Mivel egyre többen lakunk urbánus térségekben, elengedhetetlen, hogy a városokban élők is tisztában legyenek a beporzó rovarok fontosságával, a természettel való együttélés alapjaival, felelősségünkkel a környezet iránt, vagy akár az egészséges, helyi alapanyagokból készülő élelmiszerek jelentőségével. A közvetlen környezetünk iránti elkötelezettség és az ehhez kapcsolódó tevékenységek ráadásul lehetőséget adnak arra is, hogy megismerjük egymást, hogy felértékelődjenek, megerősödjenek a lakóhelyi közösségek.

A 2018 és 2020 között megvalósuló projekt során minden résztvevő város kialakít egy „tanulócsoportot” helyi intézményi, civil és vállalkozói szereplőkből. A program során ennek tagjai látogatják a nemzetközi találkozókat, és a Zöld Iroda munkatársaival közösen vizsgálják a Ljubljanában évek óta zajló folyamatok, események átvételének lehetőségeit.

Az URBACT azonban nem az egyetlen zöld témájú nemzetközi program, amelyben a kerület részt vesz, rész vett. Az Interreg Central Europe – Urban Green Belts (városi zöldövezetek) nemzetközi projekt vezetőjeként a kerület hét európai ország tizenöt városával és szakmai szervezetével együttműködve olyan innovatív módszerek kidolgozásába kezdett, amikkel a meglévő zöld területeket fenntartható módon, a helyi közösségek bevonásával lehet megőrizni, kezelni és fejleszteni.

Örökbefogadott zöldfelületek

A Zöld Iroda egyik legizgalmasabb kísérletében a kisebb, közterületi zöldfelületeket bízzák rá olyan helyi lakókra vagy csoportokra, akik vállalják azok gondozását, megszépítését. A „Zöldfelület Gondnokság Program” jelenleg 22 területet érint, amelyeket családok, lakóközösségek, munkahelyi közösségek, iskolák és óvodák fogadtak örökbe.

A kertészkedni vágyók számára az önkormányzat biztosítja a kihelyezni kívánt növényanyagot, sőt, szerszámokat is ad. Természetesen vannak kihívások is… Az első meleg beköszöntével szembesülünk azzal, hogy közterületen nem olyan könnyű megoldani a locsolást. Mivel a gondnokok önkéntes munkában végzik a munkát, nehéz számonkérni, ha útközben elfogy a lelkesedés. Különösen, ha a motiváció azért hanyatlik, mert a kiültetett növényeknek lába kél, vagy éppen autóval ráparkol valaki ezekre. A programot a Zöld Iroda munkatársai folyamatosan fejlesztik, hangolják. Egy év tapasztalatait leszűrve ma már nagyobb felelősséget, de nagyobb szabadságot is adnak a gondnokoknak, viszont valamivel komolyabb megállapodást kötnek velük, és beszámolást is elvárnak tőlük.

A kísérlet mindenképpen izgalmas és már most is látványos eredményei vannak, miközben egy fontos lépést jelent abban, hogy városi emberek is jobban kötődhessenek a lakásukon kívüli térhez, közterületekhez, megízlelhessék a kertészkedés örömeit, és kapcsolatba kerüljenek utcájuk, kerületük más lakóival.

Innováció a közterületeken

2012 és 2017 között a kerület mintegy 9000 faegyedet érintő fakatasztert készített el, így minden közterületi fáról pontos információ áll rendelkezésre. A kataszter alapja annak a programnak, amelyben az önkormányzat pótolja, megújítja a fasorokat, facsoportokat.

Az utcafásításnál általánosan elterjedt, hogy többször iskolázott (a faiskolában többször átültetett) fákat ültetnek ki, amelyek már jelentős törzsátmérővel és koronával rendelkeznek. De vajon tényleg annyit nyerünk-e a nagyobb, fejlettebb facsemetékkel, mint amennyivel többe kerül ezek megvásárlása, telepítése? Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint érdemes átgondolni ezt a gyakorlatot. „A Gellérthegyen végzett vegetációrekonstrukciós munkáink során már megtapasztalhattuk, sokkal ellenállóbbak a fiatal fák, mint azok, amik az ideális faiskolai körülmények után, több év elteltével helyeznek egy ökológiailag megpróbáltatott környezetbe.” – magyarázta dr. Debreczy Zsolt, a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány kutatásvezetője.

Hegyvidék önkormányzata a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány együttműködésével belement ebbe a diskurzusba, és elindította a Hegyvidéki Csemete- és Suhángprogramot. A Nárcisz utcába telepített fiatal fák a szakemberek reményei szerint ellenállóbbak lesznek, a gyökérzetük jobban alkalmazkodik majd a környezetükhöz.

Egy másik izgalmas kísérlet a gyepekre néz rá más szemmel. Az Istenhegyi utat övező rézsűn a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budai Sas-hegy természetvédelmi Területe, valamint a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya szakembereivel együttműködve a Hegyvidéki Zöld Iroda gyepkezelési kísérletbe fogott 2018 tavaszán. A szakemberek önkéntes munkával úgynevezett városi kaszálót alakítanak ki a területen. A kaszálást évente két alkalommal végzik, ami elősegítik a természetes gyepfajok regenerálódását, ami elengedhetetlen feltétele a biológiai sokféleség kialakulásának. A gyepkezelési kísérlet eredménye hosszabb távon egy olyan szép, virágos rét, amely számos növény- és állatfajnak ad otthont.

Zöld a falakon és a tetőkön

2017 áprilisa óta az önkormányzat együttműködik a Zöldtető és Zöldfal Építők Országos szövetségével, hogy az épített környezetben is minél nagyobb legyen a biológiailag aktív felületek aránya, így mérsékelhető legyen a burkolt felületek miatt kialakuló városi hősziget-hatás. Az önkormányzat igyekszik maga is jó példával szolgálni: a polgármesteri hivatal földszinti tárgyalójának tetején egy extenzív zöldtető található, valamint a tervek között szerepel egy kerületi zöldtető- és zöldfalkataszter létrehozása.

„Nálunk a kilencvenes évek elejétől kezdett elterjedni ez az egyébként jól szabályozott és biztonságos technológia. A Hegyvidék ezen a területen is az élen jár, hiszen az építési szabályzat része, hogy új építésű vagy átépített lapos tetőnél, ha az több mint negyven négyzetméter, zöldtetőt kell kialakítani.” – mondja Dezsényi Péter okleveles kertészmérnök. A törekvés természetesen nem egyedülálló: a főváros külön útmutatót dolgozott ki azok számára, akik zöldhomlokzatok kialakítására vállalkoznak.

A zöld csapat

A természet- és a környezetvédelem kéz-a-kézben járnak, az egyik nem lehet meg a másik nélkül, ezért is külön öröm, hogy az URBACT program mindkét témát képviseli Budapesten. A Zugló önkormányzata részvételével zajló Tropa Verde (azaz „Zöld csapat”) projekt a hulladék-újrahasznosításban való részvételt jutalmazza, és ezzel – a konkrét haszon mellett – hozzájárul a lakosság szemléletformálásához. Mivel azonban a hulladékkezelés Budapesten nem kerületi ügy, Zugló kereste az együttműködést más kerületi önkormányzatokkal. Ehhez éppen jól jött a Hegyvidéki Zöld Iroda kezdeményezése, a KöZöld! fórum, mely pont azt a célt szolgálja, hogy a fővárosi kerületek környezetvédelemmel foglalkozó irodái rendszeresen találkozzanak és egyeztessenek aktuális ügyekről.

A klímaváltozás és a városban élő népesség arányának növekedése mellett Budapest – és valamennyi nagyváros – számára létfontosságú, hogy harmóniában éljen saját zöldfelületeivel és a város szövetében nagyobb teret adjon a növényzetnek, a természetnek. A Hegyvidék Zöld Irodája a nemzetközi tapasztalatcsere-programokban tanultakkal és a hazai szakmai kapcsolatain keresztül megvalósuló kísérleteivel mutatja az utat ezen a területen.

Készítette a Nemzeti Tájékoztatási Pont