Séta a suliba program, mint az egészséget szem előtt tartó várostervezés egyik kulcseleme

Emlékszel még, hogy jutottál el az iskolába? Régen a legtöbb gyerek gyalog járt iskolába és modern városrészeket alakítottak ki az iskolák körül. Az iskola rövid, gyalogos elérését úgy is értelmezhetjük, mint az életminőség, a társadalmi egyenlőség és együttműködés egyik indikátora.
Európa-szerte a városok többsége részt vesz az aktív mobilitás előmozdításában. A gyerekek eljutása az iskolákba ismét népszerű témává vált. Az iskolákkal együttműködve gyors és széleskörű eredményt sikerült elérni a gyerekek és a felnőttek szemléletformálásában. A szlovén tapasztalatok alapján a gyerekek a legőszintébb, legelkötelezettebb és a legfigyelmesebb tervezők a mobilitás tervezése szempontjából. Összességében a gyalogosan vagy biciklivel történő sulibajárás gyakorlata sok szempontból jó kiindulópont a járhatóbb és egészségesebb városi környezet megtervezéséhez.
 
Változtassuk meg az utazási szokásainkat és menjünk gyalog az iskolákba

Szlovéniában a Grm Novo Mesto Általános Iskolában körülbelül 100 alsós diákja sétál iskolába minden nap a „Gyalogbusszal[1]”. Négy évvel ezelőtt nem ez volt a helyzet, amikor a Séta a suliba program az Egészségügyi Minisztérium támogatásában egy együttműködésnek köszönhetően indult el. A Gyalogbusz nevű kezdeményezés pilot projektként már korábban is létezett Szlovéniában, de a nagy áttörés csak 2016-ban érkezett el, amikor hirtelen több iskola is alkalmazni kezdte az ötletet, és szervezte meg a közös sétát vagy biciklizést az iskolákba a fiatalabb gyerekek számára.
A Novo Mesto iskolában, egy lelkes koordinátor szervezi nap mint nap a Gyalogbuszokat. Két hetes képzés után Marjeta Ferkoli Smolič már rutinosan tudta vezetni és felügyelni a Gyalogbuszt és teszi mind a mai napig. „A gyerekek együtt élvezik a reggeli sétát, amelyet minden nap megteszünk”, állítja Marjeta. A Séta a suliba szemináriumok tapasztalatairól beszélve, elmondható, hogy számos koordinátor csatlakozott a kezdeményezéshez különböző iskolákból és önkormányzatoktól egyaránt.
Egyszerű és alapvető dolog, hogy a napi séta nagyban képes hozzájárulni egészségünk megőrzéséhez. Sok embert érint a mozgásszegény életmód, az orvosi ajánlások alapján pedig: amíg az inaktív életmód körülbelül 20 krónikus és lappangó betegség előidézője lehet, addig a napi rendszerességű aktív életmód például napi séta, képes megőrizni a fizikai és mentális egészségünket. Összességében tehát az egészségmegőrzés szempontjából a gyaloglás egy egyszerű, szabadon és könnyen végezhető mozgásforma.
 
Kerékpárral az iskolába!

Ha a saját egészségünket fontosnak tarjuk, könnyebben változtatunk az utazási szokásainkon. Számos tanulmány igazolja, kismértékű változtatás a napi aktivitásban, de minimum fél óra séta, képes nagy mértékben hozzájárulni a fizikai és mentális egészségünkhöz. Szlovéniában, elsősorban az agglomerálódó településeken az iskolák közel vannak a családok otthonaihoz, a gyerekek számára az iskolákba való gyaloglás a legkönnyebben végezhető napi gyakorlat.
Ennek ellenére számos szülő autóval fuvarozza a gyerekét az iskolába, holott a közelben laknak. Másrészről viszont a vidéki térségekben a távolságok néha nagyobbak, tehát a gyerekek – Novo Mestoban is – fél órát vagy többet is sétálnak az iskolába. A szülők gyakran biztonsági okok miatt fuvarozzák a gyerekeket. Meglepő módon ezek a szülők engedik, hogy a gyerekek gyalog menjenek haza. Mi végett? Az ő gyerekeik mégis képesek voltak biztonságban haza érni. Amint Ms. Ferkolj Smolič mondta: „A gyerekek nem törődnek vele, hogy fél órát vagy többet sétálnak. Nagy sikere van!”
Egy másik Szlovén településen, Črna na Koroškemban, a Gyalogbusz péntekenként szerveződik. Csütörtökönként a gyerekek Kerékpár Vonathoz[2] tudnak csatlakozni. A koordinátoruk Andrejka Fajmut pontosan érti, hogy miért szeretik és igénylik a gyerekek a napi, reggeli testmozgást. Ő még „utánfutót” is szervez az iskolatáskáknak, így a gyerekek jobban élvezik a sétát, mert nem kell terhet cipelniük.
A séta által kiváltott öröm számos dologgal összefüggésben áll. A gyerekek elmondása alapján a reggeli séta után jól érzik magukat. A tanárok szerint a friss levegő és az iskolatársakkal való beszélgetés nagyban hozzájárul az iskolai teljesítményhez is. Azonban a program tapasztalatai alapján a legtöbb gyerek kerékpárral vagy gyalog sietve jutna el legszívesebben az iskolába. A gyerekekkel való beszélgetések új szemszögeket is feltárnak. Nemcsak azt, hogy ők gyakran nem úgy jutnak el az iskolába, ahogy valójában szeretnének, hanem azt is, hogy tudatában vannak a testmozgás egészségi és társadalmi előnyivel is, csakúgy, mint az autózás negatív hatásaival az iskolák környezetében.
A gyerekek számára a közös séta az iskolába az életmód és a nem formális tanulás folyamata. Ha lehetőséget adunk számukra, hogy gyalog vagy biciklivel jussanak el az iskolába, jó úton járunk, hogy egészségesen, fenntarthatóan, és ami a legfontosabb, igényeikkel és környezeti értékeikkel összhangban éljenek. Ha ezt komolyan gondoljuk, úgy be kell vonnunk őket az iskolai útvonalak tervezésébe is.
 
A részvétel elősegíti a tervezést és a jó gyakorlat kialakítását

A gyermekek biztonságának kezelése érdekében az iskolai útvonalak tervezésének gyakorlata erősen gyökerezik az iskolarendszerben, valamint a helyi közlekedési és biztonsági tervezésben Szlovéniában. A Szlovén Közlekedésbiztonsági Ügynökség felügyelete alatt az iskolák, a rendőrség és a helyi hatóságok közösen tervezik meg az iskolai útvonalakat. Minden iskolában van egy iskolai útvonal-térkép, amely hot-spotokat és biztonságos gyalogos útvonalakat javasol. A térképet rendszeresen ellenőrzik és frissítik. A gyerekek ismerik, és az
 
A Séta a suliba program egy lépéssel tovább ment, és lehetőséget adott egy általános iskolák és önkormányzat számára egy új megközelítés kipróbálására. A Dr. Josip Plemelj Általános Iskolával és Bled Város Önkormányzatával együtt az iskola útvonaltervének éves felülvizsgálata kissé módosult. Tanárukkal együtt a tanulók elemezték az iskola körüli közlekedési helyzetet és gyalogos infrastruktúrát, és részt vettek a fejlesztések értékelésében és tervezésében. A Városi Közlekedési Megelőzési és Oktatási Tanács megvitatta a helyzetet a szülőkkel és az érintett tanárokkal, így konszenzus született a végleges térképről a tanulók, a szülők, az önkormányzat képviselői, valamint a helyi közlekedési és biztonsági szakemberek együttműködésében.
A biztonsági és távolsági zónák a gyalogosok számára kijelölésre kerültek a megközelíthetőségi térképen. Jelen esetben már mindenki látja, hogy milyen közel van az iskolához az otthona, az elérhető buszmegállók és egyéb fontos megállóhelyek. Minden Gyalogbusz megálló és útvonaluk fel van tüntetve a térképen csakúgy, mint a Kiss and Ride megállók. A tanulók szerint fair dolog, hogy a szüleik által iskolába fuvarozott gyermekeknek is lehetőségük van mindennap rövid távolságot megtéve eljutni az iskolába. Végül egy nagy új iskolai útvonal-térképet tettek fel az iskola bejáratánál a falra, hogy arra ösztönözze a tanulókat és a szülőket, hogy gyalogosan jussanak el az iskolába.
A polgármesternek tett beszámolóban a gyerekek még egy kicsit tovább mentek, és hangsúlyozták, hogy a közeljövőben minden autót ki kell vonni az iskola környékéről, és hogy a tanároknak is kerékpárral kell járniuk, vagy gyalog kell járniuk az iskolába, így az iskola környéke biztonságosabb és békésebb. El tudjuk képzelni, hogy ez az ötlet sokak számára nehezen emészthető.
A gyerekek bevonása az iskolai útvonalak tervezésébe komolyan javíthatja a megoldások minőségét és a tervezési megközelítést. Nem csak utazási preferenciáik, tapasztalataik és a biztonsággal kapcsolatos véleményük miatt, hanem a forgalmi megoldásokkal, az egészséggel és a környezettel kapcsolatos friss és nyitott gondolkodásuk miatt is.
 
Gyermekek és egészség, a változás közös motivációi

Azon városok részére, amelyek figyelmet fordítanak a társadalmi egészségre és környezetre, a Séta a suliba program képes demonstrálni a részvételi tervezés és a szokás változtató gyakorlatok életszerűségét.  Az Egészségügyi Világszervezet Egészséges Városok programja, valamint az URBACT Egészséges városok akciótervezési hálózat bizonyítja, hogy ez a világ számos városának közös erőfeszítése.
 
Szlovéniában több, mint 100 iskola működtet Gyalogbusz szolgáltatást, a gyerekek szülei kénytelenek voltak változtatni napi rutinjukon a gyerekük kísérését illetően. Gyerekeik ösztönzik őket arra, hogy gondolják át közlekedési döntéseiket is. A helyi lakosok óhatatlanul észreveszik, hogy valami történik. A helyi koordinátorok szerint néhány helyi közösség és város erős felelősséggel bír a Séta a suliba kezdeményezés iránt.
A Séta a suliba program szervezése, számos várostervezési és társadalmi egészséget érintő szektort érint, úgy, mint az oktatást, a helyi közlekedést, a biztonságot, a várostervezést, az infrastruktúrát, a civil szektort, magán embereket, nekik mind koordinációra és együttműködésre van szükségük.
 
A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a gyermekek és az egészség nagyban ösztönözheti az emberek összefogását, és késztetheti őket a közös érdek mentén való cselekvésre. A helyi szereplők közötti együttműködés a gyermekek érdekében mélyen gyökerezik értékeinkben. Szlovénia esete és a Séta a suliba program azt bizonyítja, hogy amikor a gyermekek egészsége a tét, a szereplők még szívesebben vesznek részt és hajlandóak változtatni. Továbbá még nagyobb eredményt lehet elérni, ha a gyerekek részt vesznek a tervezésben, és ők válhatnak az aktív mobilitás és a fenntartható városfejlesztés legmeggyőzőbb szószólóivá.

A WHO a szereplők helyi szintű részvételét és koordinációját ismerte el a legjobb megközelítésnek a jó közegészség és minden egyén egészségének fejlesztéséhez szükséges fizikai és társadalmi környezet javításában. Több mint harminc évvel ezelőtt a WHO két fő törekvéssel indította el az Egészséges Városok programot: egyrészt az egészség szempontjának beágyazását a várostervezésbe és a fejlesztésbe, valamint a többoldalú partnerségek szerepének hangsúlyozását az egészségügyi ellátás számos nem orvosi dimenziójának helyi szintű kezelésében. A WHO szerint egészséges városnak lenni „a város környezetének javítása iránti elkötelezettségtől és a szükséges kapcsolatok kialakításának hajlandóságától függ a politikai, gazdasági és társadalmi színtéren”.

Szlovénia a kezdetektől fogva elfogadta az Egészséges Városok koncepcióját, és mára a 212 önkormányzatból 34 csatlakozott a programhoz, multidiszciplináris partnerségeket szervezett és az egészségügyi szempontokat különféle fejlesztési programokba és politikákba építette be. Mivel az önkormányzatok az általános iskolákért is felelősek, az iskolába való utazás remek kezdet az egészség beágyazásában a fenntartható mobilitási tervek megvalósításába.

Szerző: Maja Simoneti and Petra Očkerl, IPoP – Institute for Spatial Policies

Fotó: Lucija Pušnik
 
Eredeti cikk: https://www.blog.urbact.eu/2020/10/active-travel-to-school-as-a-trigger-for-healthy-city-planning/