A hazai URBACT városok találkozója

2019. 12. 16.

A Miniszterelnökség megbízásából az URBACT program nemzeti tájékoztatási pontja az idén is megrendezte az URBACT várostalálkozót 2019. december 11-én a Lechner Tudásközpontban. Hasonlóan a korábbiakhoz, a találkozó három célt szolgált: (1) Beszámoltunk az URBACT program aktualitásairól, az EU-s integrált városfejlesztési szakpolitikák alakulásáról és várható jövőjéről. (2) Alkalmat adtunk arra, hogy a programban dolgozó szakemberek megismerjék egymást, lehetőséget kapjanak az eredmények, a feltáruló lehetőségek bemutatására, és megbeszélhessék az esetleges kihívásokat. (3) A találkozó során meghívott előadók segítségével elmélyedtünk az integrált városfejlesztés két izgalmas témájában: a díjnyertes nyíregyházi CityWalk projekt kapcsán a gyalogosbarát város gyakorlatával, illetve a részvételi költségvetés nyújtotta lehetőségekkel.

A találkozó megnyitásaként Dr. Dömötör Tamás a Miniszterelnökség kormány-főtanácsosa felvázolta az Európai Unió városfejlesztési politikájának aktualitásait, várható fejleményeit. A vonatkozó szakpolitikák alapját az ENSZ fenntartható fejlesztési célok és az OECD főleg gazdasági megközelítésű megállapításai adják. Európában különösen fontos szempont a területiség és a kulturális sokszínűség, amelyeket ugyanakkor globális kihívások mentén kell értelmeznünk. A demográfiai kérdések mellett előtérbe került a klímavédelem. 2020-ban a horvát EU-elnökség kiemelt témája a zöldinfrastruktúra, a német elnökségé pedig a Lipcsei Karta megújítása lesz. Az Urban Agenda témáinak tárgyalása folyamatosan zajlik. Az URBACT program szempontjából a legfontosabb tényező az a törekvés, hogy a városok támogatásának egyszerűsítése céljából a városfejlesztési programokat – köztük az URBACT-et is – a European Urban Initiative alá sorolnák; ám ennek a gondolatnak számos bírálója is akad.

A felvezető előadáshoz szorosan kapcsolódva Majorné Vén Mariann, a Lechner Tudásközpont – és az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont – munkatársa osztott meg további részleteket az EU-s városfejlesztési programokról. Az említett egyszerűsítések mellett szól, hogy az URBACT, az Urban Innovative Actions, az Urban Development Network és maga az Urban Agenda is olyan városfejlesztési kezdeményezések, amelyek céljai, törekvései egymáshoz szorosan kapcsolódnak, rendszerük azonban fragmentált, az áltagember számára nehezen követhető. A szakpolitikai célkitűzések azonban egyszerűsödtek. A korábbi 11 helyett 5 célkitűzés marad:

  1. intelligensebb Európa (innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, K+F, innováció, KKV fejlesztés, digitalizáció),
  2. zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Európa (energetikai átállás, körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, természeti erőforrások, kockázatkezelés),
  3. összekapcsoltabb Európa (közlekedési és infokommunikációs hálózatok),
  4. szociálisabb Európa (minőségi foglalkoztatás, oktatás, társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés),
  5. polgárokhoz közelebb álló Európa (városi, vidéki területek fenntartható, integrált fejlesztése).

A kohéziós politika menetrendjét tekintve 2020 első félévében várható a programozási dokumentumok tervezeteinek benyújtása, a második félévben pedig az elfogadásra kész dokumentumok hivatalos benyújtása.

A találkozó legfontosabb információi persze az URBACT program jövő évi eseményeivel kapcsolatosak. A jövőre záruló transzfer hálózatok disszeminációs rendezvényét az URBACT Titkársággal és az érintett városokkal közösen fogjuk megszervezni. 2020 augusztus végén Horvátország ad helyszínt az URBACT Nyáriegyetemnek, amelyre várhatóan partnervárosonként 2 fő jelentkezhet.

Magyar felirattal is elérhető az URBACT programot bemutató legfrissebb videó.

Az URBACT, sok más programmal ellentétben, nem arról szól, hogy a támogatási forrásokat felhasználva létrehozunk valamit, és ezzel elvégeztük dolgunkat. Ez a program a lehetőséget adja a tanulásra, a fejlődésre, de hogy az egyes városok, önkormányzati és egyéb szereplőkből álló projektcsapatok hogyan fordítják javukra ezt a lehetőséget, lényegében maguknak kell kitalálniuk. A vezető partner, vezető szakértő ott áll ugyan támogató segítségként, de… tanulni mindenki csak a saját nevében tud.

A találkozó legfontosabb célját és programját a futó hazai URBACT projektek bemutatása, bemutatkozása jelentette. A korábbi évek visszajelzéseiből egyértelmű volt, hogy minden projektgazda város számára inspiráló, megerősítő élmény meghallgatni a többi projekt történetét, örömeit, nehézségeit, illetve megosztani sajátjait.

Valamennyi projekt a maga rögös útját járja – témától, várospartnerségtől, a helyi politikai elkötelezettségtől, a helyi közösségtől – vagy akár az önkormányzati választások eredményétől – függően mindenkinek más-más helyzetben kell a lehető legtöbbet kihoznia a lehetőségből. A rendezvényen résztvevő városok beszámolóiból körvonalazódott a különféle kihívások változatossága. Van, ahol a civil szakértő csapatnak a saját, időközben megváltozott összetételű és elkötelezettségű önkormányzatának kell újra ’eladnia’ a projektet, máshol az új önkormányzati munkatárs igyekszik képbe kerülni, megismerni a projekt előzményeit. Sok helyen persze töretlenül zajlik a munka, gyakran a többedik URBACT-projektben, és vannak, akik még a nagy felelősséggel járó vezető partneri szerepet is bevállalták.

De ezek csak a kihívások… az egyes projektek bemutatkozása (lásd összefoglaló ppt) érezhető lelkesedést váltott ki, mert olyan újító, inspiráló megközelítéseket vagy megoldásokat kutatnak, amelyekre érezhetően nagy szükség van az önkormányzatiság megújításában, az önkormányzati hivatalok szerepkeresésében. A teljesség igénye nélkül a futó projektek kapcsán megemlítünk egy-egy izgalmas szempontot. Elsőként jöjjenek a 2018-ban indult, egy-egy európai jó gyakorlat átvételére vállalkozó transzfer-projektek:

  • Come In!, Budapest 11. kerület – A kerületi önkormányzat vezető partnere a Kortárs Építészeti Központtal közösen megvalósuló projektnek, amely a Budapes100 gyakorlatát adja át európai partnereinek. A téma egyik izgalma, hogy a jó gyakorlatot – a közösségi fesztivált – többször is meg lehet valósítani a projekt időtartama alatt, így tanulva és fejlesztve azt. A magyar partner Őrmezőn dolgozva maga is keresi a fejlődés útjait.
  • BeePathNet, Budapest 12. kerület – A kerület zöld irodája mint viszonylag önálló szervezet dolgozik együtt a ljubljanai vezető partnerrel. Budapest legzöldebb kerülete a városi méhészet apropóján keresi a környezeti nevelés, a fenntartható, ’zöld város’ lehetőségeit. Ahogy a méhek sem ismerik a kerület határait, remélhetőleg a projekt tevékenységei is túlnőnek az adminisztratív határokon!
  • Tropa Verde, Budapest 14. kerület – a spanyol Santiago De Compostelából származó jó gyakorlatban a város jutalmazza a szelektív hulladékgyűjtésben élenjáró lakókat. A jutalomként járó kuponok számos helyen használhatók, és egyre komolyabb presztízst is jelentenek: vannak például olyan városi rendezvények, ahol az első sorokba csak kuponokkal lehet jegyet szerezni. A projekt nagy kihívása, hogy az újjáalakult önkormányzatban hogyan él tovább a megkezdett munka.
  • Welcoming Internation Talent, Debrecen – Milyen lehetőséget, erőforrást jelent a város számára az ott élő külföldiek közössége? A BMW-gyár építése kapcsán Debrecen is stratégiai szinten keresnie a választ erre a kérdésre.
  • Re-grow City, Nyírbátor – A vezető partner, a német Altena közvetítő szerepet vállalt bérlők és bérlemény-keresők között, hogy új élettel töltse meg a várost. A KÉK Lakatlan projektjéhez hasonlóan Nyírbátor is civil szereplőket segít üres ingatlanok ideiglenes hasznosításával.
  • TECH Revolution, Nyíregyháza – Bányászvárosból a digitális gazdaság főszereplője… az angol Barnsley példája nyomán Nyíregyházán egy volt katonai ingatlanban hoztak létre technológiai én innovációs központot. A működésmód és a tartalom kitalálásában sok múlik az URBACT projekten.
  • Innovato-R, Veszprém – Torinó a város által foglalkoztatott mintegy 10 ezer közalkalmazott innovációs kapacitásait próbálja felkelteni belső ötletpályázatokkal. Veszprémben a polgármester által személyesen is nagy támogatást élvező projektben az első körben 58 pályázatot nyújtottak be a közszféra dolgozói. A projekt sikere jó alap a közösségi kormányzási modellen alapuló Európa Kulturális Főváros projekthez, és hosszú távon a közalkalmazottak elköteleződésének, felelősségvállalásának megerősítéséhez.

Az idén 7 akciótervezési projekt kezdte meg a munkát Magyarországon, fantasztikusan izgalmas témákat vállalva fel:

  • Cities4CSR, Budaörs – A közismerten rengeteg multinacionális cégnek helyt adó Budaörs Milánó vezetésével települési szintű CSR stratégiák kialakításán dolgozik. Vajon össze lehet-e hangolni az egyes cégek CSR-tevékenységeit, és azokat valóban a társadalmi felelősség-vállalás szolgálatába állítani? Közeledhet-e egymáshoz ennek kapcsán az önkormányzati és a gazdasági szféra, akár kommunikációban, akár konkrét ügyek megoldásában, stratégiai tervezésben?
  • Health&Greenspace, Budapest 12. kerület – A BeePathNet projekt mellett a kerület vezető partnerséget is vállalt az Urban Green Belts Interreg projekt sikerén fellelkesülve. A kerület zöldfelületei okosan menedzselve valóban a testi, lelki, sőt társadalmi egészség forrásává válhatnak.
  • Find your Greatness, Budapest 22. kerület – Budafok saját erősségeit – borászati kultúráját, pincerendszerét – állítja a tanulási folyamat középpontjába. A projekt neve jobban nem is foglalhatná össze a célt: „Találd meg saját nagyszerűséged!”.
  • Thriving Streets, Debrecen – A város sokadik URBACT projektjében, kapcsolódva a korábbi témákhoz, a fenntartható mobilitás vonatkozásában vizsgálja meg lehetőségeit az olasz Parma vezetésével.
  • SIBDev, Kecskemét – A budaörsi projekt témájához szorosan köthető Kecskemét projektje, amely az úgynevezett „social impact bonds” eszköz használatában keresi a gazdasági szféra társadalmi felelősségvállalásának terepét.
  • UrbSecurity, Szabolcs 05 társulás – Az első hazai projekt, amelyet nem egy önkormányzat, hanem egy önkormányzati társulás nyert el. Fontos tanulság lesz látni, hogy az URBACT miként működtethető szélesebb területi bázison.
  • Food Corridors (leánykori nevén: Rurban food), Szécsény – A helyi gazdaság, a helyi élelmiszertermelés újragondolása fontos példaként állhat a hazai mezővárosok előtt. A projekt a nehezen befogadható „rövid ellátási lánc” fogalmát egyfajta tanösvényként próbálja feltárni és a gyakorlatba átültetni.  

Ha a hazai városok URBACT részvétele, az általuk felhozott témák sokasága nem adott volna elég izgalmat a találkozónak (adott…), még két színes előadással is bővítettük az integrált városfejlesztéshez hozzájáruló lehetőségek körét.

Kézy Béla URBACT-szakértő és városfejlesztési tanácsadó az európai Regio Stars díjat nyert nyíregyházi CityWalk projekt apropóján osztotta meg velünk a gyalogosbarát várossal kapcsolatos tanulságokat. Mint közismert, mióta Henry Ford lehetővé tette az átlagember számára is a futószalagon gyártott, olcsó személygépkocsik birtoklását, városaink szerkezete gyökeresen átalakult: lehetővé vált a nagyobb, a központtól távolabbi otthon álma, és ezzel együtt a várostervezés legfontosabb szempontjává az vált, hogy minél optimálisabb feltételeket teremtsünk az autóknak. Ma már a bőrünkön érezzük, hogy ez mennyire eltér az ember – mint biológiai és társas lény – számára optimális lakókörnyezettől. Ahhoz azonban, hogy vissza tudjuk állítani a nem autóra épülő várost, nagyon okosnak és tudatosnak kell lennünk. Kézy Béla előadása rávilágít azokra a szempontokra, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül.

Mitől lesz gyalogosbarát egy város?

A találkozó másik tematikus előadását Szokolay Örs tartotta a részvételi költségvetés témájában. A közösségi városüzemeltetésnek, városfejlesztésnek ez az eszköze, intézménye 1989-ben Dél-Amerikában jelent meg, azóta több mint 2700 város alkalmazta és népszerűsége töretlenül nő. A városi költségvetés egy részének felhasználásáról szóló döntés átruházása a lakosságra számtalan lehetőséget nyit meg, és a modellben nem is a felhasználók igényeinek kielégítése a legfontosabb cél, hanem a lakosság és az önkormányzat együttműködése, a közösen meghatározott folyamatok participatív megvalósítása. Persze, mint ahogy minden jól működő modellnél – beleértve az URBACT Jó Gyakorlatokat is – az ördög a részletekben rejlik, így minden városnak a saját specifikus helyzetére és céljaira kell szabnia a módszert. Mint kiderült, a teremben is ültek érintettek: Budafok önkormányzata az idei évben vezette be a részvételi költségvetés intézményét. Szokolay Örs előadásában több város hasonló kezdeményezését is megismertük.

Az előadások és néhány fotó elérhető a várostalálkozó dokumentumai között.

Fotók: Jancsó Ágnes és Pap-Szuromi Orsi, Lechner Tudásközpont.

Összefoglaló: Sain Mátyás