URBACT Online Várostalálkozó – Összefoglaló, 2020. december 8.

2020. 12. 11.

A program megnyitójában Dr. Dömötör Tamás a Miniszterelnökség kormányfőtanácsosa köszöntötte a hallgatóságot. Tamás tagja az URBACT Monitoring Bizottságának, így az ezzel kapcsolatos fejleményekről is beszámolt. Kiemelte, hogy mérföldkőhöz érkezett az európai településpolitika, hiszen november 30-án elfogadásra került az Új Lipcsei Karta. A dokumentum fő irányvonalai továbbra is az integrált, helyi szintű tervezés, a területi kiegyenlítés, illetve a társadalmi részvétel erősítése. A Karta több mint 10 évvel korábban elfogadott változatához képest több új elem is megjelent, mint például a digitalizáció fontossága. A korszerű várost három dimenzióval jellemzi a dokumentum: zöld, igazságos, illetve produktív. Továbbá új elemként jelenik meg a klímavédelem, ezen belül pedig előtérbe kerül a zöld-kék infrastruktúra fogalma. Ezek mellett szorgalmazza az erős nemzeti településpolitika kidolgozását, hiszen ezek a nemzeti dokumentumok adnának keretet a települések összehangolt fejlesztéséhez. Az eredményesség és versenyképesség érdekében szükséges a városokkal való aktív párbeszéd, városhálózatok kialakítása, megerősítése. Ezért is van jelentősége az URBACT programnak, melyet nemzeti szinten is indokolt tovább erősíteni.

A várostalálkozó első felében rendkívül információgazdag szakmai előadásokat hallhattunk, melyek során a CLLD-hez kapcsolódó városi tapasztalatok, valamint a zöld-kék infrastruktúra témakörét jártuk körbe. Elsőként Horváth Csilla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője számolt be a 2014-2020-as időszak közösségvezérelt helyi fejlesztések városi tapasztalatairól, illetve ehhez kapcsolódóan az irányító hatóság által készített felmérés eredményeiről. A TOP keretében megvalósult program a legkevésbé fejlett 18 hazai régióban valósult meg (a Közép-magyarországi régiót kivéve, valamennyi megyét érintette). Az előadás kiemelte a helyi fejlesztési stratégia készítés, és részvételi tervezés tapasztalatait, valamint a program helyi gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásait. Végül Csilla röviden felvázolta a következő időszak városfejlesztési lehetőségeit, irányait.

 

Ezt követően Dálnoky Noémi az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetőjének előadása a 2021-27 közötti időszak finanszírozási lehetőségiről szólt. Noémi elsősorban a zöld infrastruktúra és klímavédelmi operatív programot, annak főbb témaköreit, a program prioritásait és beruházási területeit mutatta be. Az előadás végén pedig röviden ismertette a települési zöld-kék infrastruktúra strukturális reformprogramot (ún. SRSP projekt) is. 

 

 

 

Az előadók sorában végül Báthoryné Nagy Ildikó Réka a Szent István Egyetem Településépítészeti Tanszékének vezetője tartott előadást a zöld-kék infrastruktúra jó gyakorlatairól. Réka először a Budapesti Zöld infrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterv főbb tapasztalatait ismertette, elsősorban a zöldfelületi intenzitás változása, a hősziget hatás kompenzációja és a mortalitási adatokkal kapcsolatos összefüggések, valamint a zöldterületi ellátottság tekintetében. Ezt követően a városi vízkörforgás folyamatáról, majd a városi csapadékvíz-gazdálkodásban tapasztalható kihívásokról esett szó.  A zöldfelületek jelentőségét talán a legjobban az előadás egyik kulcsmondata szemlélteti, mely szerint a leghatékonyabb csapadékvíz-kezelő és klimatizáló maga a jó szerkezetű talaj. Az előadás második felében olyan hazai és nemzetközi jó példák bemutatása következett, ahol a csapadékvíz gazdálkodás és a zöld infrastruktúra fejlesztés együtt valósul meg.

Réka a témában érdeklődők számára több kiadványt is ajánlott, melyek az alábbi linkeken érhetők el:

Zöldinfrastruktúra füzetek – Főváros honlapja; Városklíma kalauz – Magyar Urbanisztikai Társaság honlapja.

A három szakmai előadás prezentációja a honlap dokumentumtárában, ezen a linken érhető el.

A rendezvény második felében az akciótervezési típusú URBACT projektek partnervárosai kerültek fókuszba. Négy akciótervezési hálózatban résztvevő hazai város – Budaörs, Kecskemét, Nyíregyháza és Szécsény – képviselői és szakértői vettek részt a panelbeszélgetésben. A beszélgetés során a városok röviden bemutatták akciótervezési projektjük témáját, legfőbb céljait, továbbá ismertették a projekt során adaptált URBACT módszereket, végül az elmúlt időszak eredményeit, illetve kihívásait foglalták össze.

A beszélgetése bekapcsolódó városok és szakértőik:

  • Budaörs
    • Szabó Sándor – pályázati és projekt koordinátor
    • Weinek Leonárd – helyi URBACT csoport koordinátor
  • Kecskemét
    • Nemcsik Mátyás – helyi akciócsoport koordinátor
    • Séra Zsolt – SIBDev projekt vezető szakértő, URBACT program szakértő
  • Nyíregyháza
    • Bartók Dávid – TechRevolution projekt vezetője, Nyíregyházi Ipari Park NKft. ügyvezetője
    • Kézy Béla – URBACT vezető szakértő, a MEGAKOM Kft. ügyvezetője
  • Szécsény
    • Bertényi Gábor – Agrikulti NKft. ügyvezetője

A panelbeszélgetés rendkívül tanulságos volt, hiszen a bemutatott városok nagyon különféle és egyben igazán innovatív témákkal foglalkoznak. Budaörs projektjének – Cities4CSR – átfogó célja önkormányzati stratégiák kialakítása a vállalati felelősségvállalás megerősítésére és ösztönzésére a városi területeken.

Kecskemét a SIBdev hálózathoz kapcsolódó projektjében arra keresi a választ, hogy az ún. társadalmi hatáskötvények (social impact bonds) hogyan használhatók a közszolgáltatások javítására olyan területeken, mint a foglalkoztatás, az elöregedés és a bevándorlás. A társadalmi hatáskötvényről Séra Zsolt URBACT program szakértő által írt korábban publikált cikkünk itt olvasható.

Nyíregyháza egy komplex gazdaságfejlesztési modell kialakításán dolgozik, melynek fontos eleme a vállalkozásfejlesztés, illetve befektetésösztönzés, TechRevolution nevű projektjük fókuszában a digitalizáció áll.

Végül Szécsény Food Corridors elnevezésű projektjének célja, hogy előmozdítsa a regionális élelmiszerrendszerek felé való átmenetet. A partnerség városai elkötelezettek olyan élelmezési tervek kialakítása mellett, amelyek kapcsolatot teremtenek a városi és elővárosi, illetve a vidéki területek között.

A panelbeszélgetésről készült felvételt itt tekintheti meg.

Az esemény plenáris programját Dr. Dömötör Tamás zárta. Tamás az elhangzottakkal kapcsolatban tanulságként kiemelte, hogy a városfejlesztésen belül rendkívül fontos az egyes kérdéskörök komplex vizsgálata. A panelbeszélgetés kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy az akciótervezési városok munkájának fontos hozadéka, hogy ezek a projektek elősegítik a kapcsolatteremtést, hiszen nem csak nemzetközi szinten, hanem a városon belül is számos szereplőt hoznak össze. Tamás végül hangsúlyozta, hogy a városfejlesztés nem csak arról szól, hogy megtervezzük az egyes funkciókat hogyan helyezzük el a városon belül, hanem fontos, hogy ez egy közösségi tervezési folyamat legyen, mely során minél több érintett szereplőt igyekezzünk bevonni.

A rendezvény végén az URBACT partnervárosok számára egy Chat szobás beszélgetést szerveztünk, melynek keretében lehetőség nyílt a projektek előrehaladásával kapcsolatban, valamint a járvány okozta elszámolási nehézségek kapcsán kérdéseket feltenni a Széchenyi Programirodának lehet.

Az URBACT programról, illetve az egyes partnervárosokról és projektjeikről bővebben a www.urbact.hu oldalon olvashatnak.

Összefoglaló: URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont