Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Összefoglaló a 2012. december 17-én megtartott URBACT Információs Nap eredményeiről

A Belügyminisztérium és az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja szervezésében megrendezett információs nap célja az URBACT II Program végrehajtása során szerzett tapasztalatok, tanulságok bemutatása és a 2014-2020 tervezési időszakban induló URBACT III Program tervezését segítő információk, javaslatok megosztása volt.

Több mint 400 fő aktív részvételével eredményesen zárult az URBACT II. Program éves konferenciája Koppenhágában 2012. december 4-én.

Az európai városmodell történeti, építészeti, fenntarthatósági aspektusainak számbavétele mellett betekintést kaphatott a konferencia hallgatósága az ázsiai és amerikai urbanizációs folyamatokba, várospolitikai kihívásokba is az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős tagjaitól, a tudományos élet várostervezéssel foglalkozó szaktekintélyeitől, városvezetőktől.

Laura Colini, Darinka Czischke, Iván Tosics (szerk: Peter Ramsden): A megosztott városok ellen (Against Divided Cities in Europe)

Az URBACT „Megosztott városok ellen” című munka célja, hogy segítsen a városoknak helyi fejlesztéspolitikájuk átgondolásában, az európai városi területek térbeli és társadalmi szegregációinak felszámolásában. A tanulmány első lépésként a szegregáció témakörét tekinti át, ahogyan az az integrált, fenntartható városfejlesztéssel foglalkozó szakértők, kutatók és URBACT partnervárosok vizsgálatai szerint megjelenik a városi fejlesztéspolitikákban.

UNIC (Urban Network for Innovation in Ceramics) “Városok az innovatív kerámiáért” elnevezésű URBACT project eredményei

Európában a nehézipari bázis gazdaság szerkezetváltása és áttérés az innovációra épülő gazdaságra hátrányosan hatott a hagyományos és speciális ipari profillal rendelkező városokra. Az URBACT UNIC projekt kilenc városának közös jellemzője a hagyományos kerámia ipar. A projekt két éve során kicserélték tapasztalataikat és olyan helyi fejlesztéspolitikát alakítottak ki, amelyik alkalmazkodik a gazdasági környezet változásához és arra törekszenek, hogy a kerámiaipar helyi értékké lépjen elő az innováció, a kulturális fejlődés és a turisztikai vonzerő tekintetében.

URBACT INFORMÁCIÓS NAP

2012. december 17-én a Belügyminisztérium és az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja „A 2014-2020 tervezési időszak városfejlesztési lehetőségei” címmel információs napot rendez. A rendezvény célja az URBACT II Program végrehajtása során szerzett tapasztalatok, tanulságok bemutatása és a 2014-2020 tervezési időszakban induló URBACT III Program tervezését segítő információk, javaslatok megosztása.

Leromlott városrészek integrált szemléletű fejlesztése - a RegGov projekt nyíregyházi tapasztalatai

A leromlott városi területek fenntartható integrált fejlesztésének regionális irányításával foglalkozó URBACT RegGov tematikus hálózat legfőbb kihívását a fenntartható és integrált város- és városrész fejlesztési programok előmozdítása és ezeknek a programoknak a közösségi részvételen alapuló megvalósítása jelentette.

Kerámiaipari innovációval a strukturális gazdasági problémák ellen

UNIC – „Városhálózat a kerámiaipar innovációjáért”

Az Európai Bizottság által „gyorsított eljárásúnak” minősített, 2008 decemberében kezdődő és 2011 júniusában lezáruló UNIC (Városhálózat a kerámiaipar innovációjáért) projekt végrehajtásában kilenc, a kerámiaiparban és -gyártásban hosszú múlttal rendelkező város (Limoges, Franciaország; Aveiro, Portugália; Castellón, Spanyolország; Kolozsvár, Románia; Delft, Hollandia; Faenza, Olaszország; Pécs, Magyarország; Stoke-on-Trent, Egyesült Királyság; Sevilla, Spanyolország) vett részt. A legnagyobb kihívást a megfelelő szakpolitikai válaszok kidolgozása és ösztönzése jelentette számukra. Stratégiák és cselekvési tervek segítik a városokat a hagyományos iparról a fenntartható, innováción alapuló gazdaságra való átállási lehetőségek meghatározásában, valamint a város közös, erős ipari örökségéből fakadó előnyök kiaknázásában és fenntartásában.

Kőbányai beszámoló az URBACT RegGov zárókonferenciájáról

A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata partnerként vett részt az URBACT RegGov (Regional Governance of Sustainable Integrated Development of Deprived Urban Areas) projektben, amely a leromlott városi területek fenntartható integrált fejlesztésének regionális irányításával foglalkozott. A két magyar önkormányzat számos európai uniós partnervárossal dolgozott együtt: Duisburg (D), Nijmegen (NL), Södertalje (S), Ruda Slaska (PL), Satu Mare (RO), Siracusa (I) és Halandri (GR).

Zöld, biztonságos és megfizethető lakhatás a városi fenntarthatóságért

Beszámoló a HOPUS „Lakáspolitikai gyakorlat a városi fenntarthatóságért” projekt főbb eredményeiről, valamint a „Tervezési Útmutatók”
alkalmazásának lehetőségeiről az új építésű lakások és közterek építészeti minőségének és fenntarthatóságának növelésében.
HOPUS „Lakáspolitikai gyakorlat a városi fenntarthatóságért”

A városrehabilitáció és a területi tervezés összekapcsolása - a NODUS projekt tanulságai a hazai várostervezés számára

Beszámoló a NODUS projekt tanulságairól a városrehabilitáció és a területi tervezés összekapcsolásában, valamint interjú Tosics Ivánnal, a projekt vezető szakértőjével a területi tervezés és városrehabilitáció összehangolásáról.

Oldalak