Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

URBACT City Lab-ek: az európai várospolitikai elvek frissítése

A 2007-es Lipcsei Karta lefektette az EU várospolitikai elveit. A 2020-as EU-elnökség előtt állva Németország frissíti ezt a kulcsfontosságú dokumentumot. Az URBACT City Lab-ok, városi kísérletek, kapcsolódva a Karta alapelveihez, támogatják ezt a folyamatot. A városi „laboratóriumok” segítenek beazonosítani, mi működik, milyen területeken küzdenek városok, és hogyan tudjuk kapacitásaikat fejleszteni egy ragyogó, fenntartható jövő érdekében.

Mi történik, ha egy város együttműködik a városlakókkal?

Nagybánya (RO) városa célul tűzte ki, hogy a BoostInno hálózat segítségével újratervezi saját gazdasági rendszerét, az ipartól a gyártási folyamatokon át egészen a szolgáltató szektorig.

4 tapasztalat kapacitásfejlesztésről városcsinálóknak

Ismerje meg, hogy az URBACT miként segítette a programban résztvevő városokat az integráltabb és participatívabb megközelítés alkalmazásában

23 új akciótervezési hálózat indul!

23 városhálózat, 26 ország és 203 partnerváros: a program monitoring bizottsága 2019 június 25-én kihirdette a nyerteseket, amelyek megkezdhetik a felkészülést az 1. fázisban. A nyertes projektekben 7 magyar partner is részt vesz.

Miénk itt a zöld - zöldfelületi programok a Hegyvidéken

Budapest XII. kerülete – avagy önálló nevén a Hegyvidék – kétségkívül a főváros legzöldebb része. A városi méhészkedést fókuszba helyező BeePathNet projekthez való csatlakozással a kerület felkerült az URBACT városok térképére, ugyanakkor a zöldfelületekkel kapcsolatos innovációk nem ma kezdődtek a kerületben. A Zöld Iroda évek óta keresi a lehetőségeket arra, hogy a városi zöld – avagy a ’zöld város’ – ügye minél többeket megérintsen.

Hogyan képes egy kis spanyol település megújítani élelmezési rendszerét?

A spanyol Baena településen az elmúlt pár évtizedben az extraszűz olívaolaj tömegtermelése – és ezzel a helyi élelmiszer-önellátás visszaszorulása – teljes mértékben megváltoztatta a helyi emberek korábbi viszonyulását az élelmiszerekhez. Néhány érintett helyi lakos megpróbált egy sokkal fenntarthatóbb és alkalmazkodóbb rendszert kialakítani.

4 módja annak, hogy életet leheljünk a város üresen álló tereibe

Az európai városok egyik kihívása, hogy üres vagy alulhasznált épületeiket, tereiket miként tudnák hasznossá tenni. Számos egyszerű, innovatív megközelítést láthatunk, amelyek sikeresen hozták össze a lakókat, a vállalkozókat vagy más szereplőket a kihasználatlan irodaépületek, korábbi ipari létesítmények vagy egyéb monofunkciós területek hasznosítására.

Hogyan élénkült meg a városközpont a lakosok és a helyi vállalkozások bevonásával?

A holland Heerlenben sokan szerettek volna változást, de nem tudták, hogyan kezdjenek neki. Az URBACT programban való részvétel által kapott inspiráció, a helyiek részvétele és aktivitása mellett a változások ma már érezhetők.

A városi közjavak újragondolása: a Civic eState projekt

Nápoly „városi közhasználati” politikájának meghatározó vonása, hogy művészek, kreatív alkotót, innovátorok és a város lakói kapnak felhatalmazást arra, hogy magukat megszervezve a város közösségi infrastruktúráját, elhagyott vagy alulhasznált ingatlanjait használják közösségi kezelésben. Christian Iaione, URBACT vezető szakértő mutatja be Nápoly Jó Gyakorlatát, amelyet a Civic eState projekt keretében alkalmaznak más európai városok.

Oldalak