Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

A közös alkotás és az együttműködés útjainak keresése az organikus növekedés révén – a civil központok története a horvátországi Dubrovnikban

Dubrovnik tömegturizmussal kapcsolatos problémáiról és az UNESCO által elismert páratlanságáról híres. Ezeken túl azonban ismert kellene, hogy legyen aktív polgárainak és civil szervezeteinek régóta fennálló hagyományairól is. Szervezeti fejlődésük utolsó évtizedében a civil szervezetek előkészületeket tettek és magasabb szintre léptek, méghozzá civil-állami partnerségek és közösségi-kulturális központok formájában. Dubrovnikban erre két sikeres példa is látható: a Platform for Lazaret és az Ifjúsági Központ. Új szövetségek és különösen közösségi-kulturális központok (Civil Házak, mint Riga esetében, amely az ACTive NGO URBACT hálózat vezető partnervárosa) létrehozásakor általában a megfelelő irányítási és döntéshozatali modellek kérdése a legfontosabb, ezek meghatározása pedig meglehetősen nehéz feladat. Az „ACTive NGOs” projektben közzétett ismeretek segítségével azonban ezen központok lehetőséget kaptak, hogy megoldást találjanak erre a kérdésre.

A természethez való hozzáférés egészségre és általános közérzetre kifejtett jótékony hatása a városokban

Vajon tisztában vagyunk-e a városi zöldfelületek emberi szervezetre kifejtett jótékony hatásával? Eleve úgy vagyunk programozva, hogy testünk és elménk sokkal hatékonyabban működik természetes környezetben. Egyre több empirikus bizonyítékunk van arra, hogy a városi zöldterületek léte pozitív hatással van mind testi, mind mentális egészségünkre. De a városok terjeszkedésével és sűrűsödésével értékes zöld területeink és a városi növényzet egyre inkább veszélybe kerül.

Betekintés a Turizmusbarát városok hálózatába: Az egészség és a biztonság integrálása a fenntartható turizmus új modelljébe

2021. január 28-29-én került megrendezésre az URBACT Turizmusbarát városok hálózata (Tourism-Friendly Cities) ötödik transznacionális találkozója. Az esemény fókuszában a fenntartható turisztikai gyakorlatok megszilárdításának egyik kulcsfontosságú eleme állt: a turisták és természetesen a lakosság egészsége, valamint biztonsága. 2019-ben, amikor még a gyerekcipőben járó Hálózat társalapú tanulási és csereprogramját vizsgáltuk, ez a téma nem kapott kellő reflektorfényt. Ám amióta a Hálózat városai megkezdték a fenntartható turizmusra vonatkozó integrált fejlesztési terveik kidolgozását saját URBACT helyi csoportjaik (URBACT Local Groups – ULG) létrehozásával párhuzamban, a kérdés rövid időn belül aktuálissá vált

Rövid összefoglaló és videók a második Health&Greenspace Akadémiáról

A Hegyvidéki Önkormányzat által vezetett URBACT Health&Greenspace nemzetközi hálózat azt vizsgálja, hogy hogyan lehet tudatosan úgy kialakítani és kezelni a városi zöldterületeket, hogy azok pozitív hatással legyenek a városlakók egészségére és életminőségére.

Lépések az egészséges város felé Bradfordban

Célunk egy olyan élhető városi környezet megteremtése, amely a mindennapi élet, a munka és a játék ideális térszíne. A legfontosabb cél egy egészséges város létrehozása, ahol a belvárosban élő lakosságunk vonzó, egészséges környezetben él.
 

A helyi gazdaságfejlesztési stratégia segíti a kisvárosokat ellenállóbbá válni?

A kisvárosok gyakran nagyobb kockázatnak vannak kitéve a gazdasági visszaeséshez vezető globális trendek negatív hatásai miatt. Ugyanakkor ezek azok a települések, ahol az Európai Unió lakosságának jelentős százaléka él és dolgozik. Tehát hogyan kezelhetjük helyi szinten a fejlesztési problémákat és lehetőségeket a globális következmények és a helyben rendelkezésre álló források kontextusba helyezésével? Hogyan alakíthatjuk a helyi önkormányzatokat minél ellenállóbbá egy olyan korban, amikor a világ egy globális járvány előtt áll, és vannak városok, melyek gazdasági válsággal küzdenek? A helyi gazdaságfejlesztés (HGF) elvei szerint a helyi fejlesztést stratégiai és megalapozott módon kell megközelíteni, a kihívást jelentő döntéseket pedig a fenntarthatósági céloknak megfelelően kell meghozni.
 

Városfejlesztési Hálózat - webinárium sorozat, 2021. február 3-17.

Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága és az Innovatív Városfejlesztési Tevékenységek Titkársága (UIA) nevében meghívjuk Önt a Városfejlesztési Hálózat (UDN) „Városi innovatív cselekvések, eredmények és perspektívák” című webináriumára.
 

Oldalak